Senki nem lehet intenzíves nővér egyik napról a másikra

Nincs elég intenzíves szakápoló, ez a legnagyobb probléma a koronavírus-járványban – mondta az Inforádiónak Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos. Ráadásul egy szakápoló legfeljebb két instabil beteggel tud foglalkozni.

„Aggaszt mindannyiunkat, hogy dolgozunk teljes gőzzel, mint egy átlag hétköznapon, és erre jön még egy olyan növekvő járulékos terhelés, amelynek a csillapodását nem látjuk egyelőre” – mutatott rá.

„Valójában világszinten is az élvonalban vagyunk a lakosságarányos ágyak számában, ami egyben a rendszer egyik legnagyobb hátránya is, mert rettentően pazarló. Ezeket a kórházi ágyakat fenntartottunk eddig is, 1990 óta, teljesen feleslegesen, bár ez a Covid-járvány idején jól fog jönni. A gond az, hogy ezeknek a kórházi ágyaknak csak a kis részénél áll rendelkezésre oxigénkiállás, amivel egy tüdőgyulladásos beteget tudunk lélegeztetni” – magyarázta.

De ami a legfőbb gond, hogy kevés az intenzíves szakápolók száma. „Ők nem olyan nővérek, mint például a belgyógyászati osztályokon lévő társaik, ahol a nagyon becsülettel dolgozók egyszerre harminc beteget is elvisznek, utóbbi is borzasztó, de egy intenzív osztályon mindez másképp néz ki. Egy nővér ugyanis legfeljebb egy-két instabil betegről tud gondoskodni. Ha már három beteget kell napi 24 órában ellátni, akkor az ellátás színvonala nem az elvárt lesz – hangsúlyozta. – Összesen kétezer intenzív terápiás nővérünk van az országban, így könnyen kiszámolható, hogy ez nem ugyanaz a nagyságrend, mint amiről a lélégezetógépek vagy kórházi ágyak tekintetében beszélhetünk. Ez a feladatkör speciális munkát igényel, amelyet nem lehet elsajátítani egyik napról a másikra – tette hozzá a szakorvos. Az intenzív terápiás szakápolói ugyanis egy főiskolai képzés, amit aztán évekig kell gyakorolni a napi ellátásban ahhoz, hogy rutinossá váljon benne az ember. Továbbiak a cikkben