Soha nem hagyták még el ennyien Magyarországot

Egy városnyi magyar szedte a sátorfáját tavaly, és döntött úgy, hogy külföldre költözik – legalábbis a statisztikák szerint. Tavaly majdnem 33 ezren hagyták el az országot a KSH adatai alapján, ami új rekord, habár a kivándorlás növekedési üteme lassult: ez 4,6 százalékos emelkedés 2014-hez képest, szemben az elmúlt öt év 40-70 százalékos dinamikájával. Valószínű, hogy a számok alulbecsültek: a kivándorlás ennél gyorsabb ütemű lehet, miután a statisztikai hivatalnak csak azokról van tudomása, akik jelezték a szándékukat a hatóságoknak - írta a vg.hu.

A migráns magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 75 százalékuk pedig még nem érte el a 40 éves kort. A kivándorlás nemcsak az egyetem elvégzése után jellemző, a folyamatot felgyorsította a röghöz kötés, az egyetemi férőhelyek drasztikus csökkentése és egyes szakok támogatásának megvágása.

„Az iskolarendszer átalakítása, vagyis az életpályában a döntési lehetőségek szűkítése, hozzájárul a kivándorlás felgyorsulásához" – emelte ki Hárs Ágnes a Kopint-Tárki kutatója. Úgy látja, már nemcsak a felsőoktatási korban lévőknél, hanem a középiskolásoknál is látható az elvándorlás trendszerű növekedése, ami továbbra is erős marad.

A kivándorlást ellensúlyozza, hogy a hazánkban letelepedők száma is növekszik, ám a bevándorlással korrigálva is 20 ezer fő a nemzetközi vándorlásból eredő veszteség 2010 óta. Az elmúlt két évben összesen több mint 30 ezer külföldön született állampolgár telepedett le hazánkban – ők főképp a környező országban élő magyarok lehetnek –, de a Magyarországon születettek „bevándorlása" is felgyorsult, ami azt jelzi, hogy egyre többen térnek haza.