• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Sok vesztese lesz a Gyermekrák-botránynak

Lapszemle Forrás: hvg.hu

A Gyermekrák Alapítvány körüli botránynak akár érezhető negatív hatása is lehet a többi adománygyűjtő szervezetre.

Finisbe érkezik az adózók személyi jövedelemadójának egy százalékáért folytatott kampány. Az adományok fogadására jogosult alapítványok, civil szervezetek május 20-ig biztathatják az adó egy százalékának felajánlására a magyar adózókat. Bár a felajánlást tevők körülbelül 28 ezer szervezet közül választhatnak, a célszervezeteknek idén valószínűleg jóval nehezebb lesz meggyőzniük a támogatókat, az egyes civil szervezeteket is érintő botrányok miatt - írja a hvg.hu.

A Gyermekrák Alapítvány akkor került legutóbb például a címlapokra, amikor 2013 decemberében az Index.hu arról írt, hogy Balogh István, az alapítvány elnöke naponta gyermekmentő-autóval furikázik munkahelyére, majd azt állította, hogy az önreklámra fordított összeghez képest arányaiban a Gyermekrák Alapítvány jóval kevesebbet fordított valódi segítségnyújtásra. Az alapítvány minden szabálytalanságot tagadott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) részéről azonban Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szintén élesen bírálta az alapítványt, majd feljelentés született, ügyészségi vizsgálat is indult – utóbbi több szabálytalanságot megállapított.

Az aggályok nyomán, kormányzati akarattal, azóta több jogszabályi változás is született: az alapítványok 1%-okból származó bevételüknek ezentúl maximum 10 százalékát (de nem több mint 10 millió forintot) költhetik hirdetésre, maximum 25 százalékát (de nem több mint 25 millió forintot) pedig működési kiadásokra. Emellett életbe lép az a szabályozás is, miszerint 1 évnél tovább nem lesz majd tartalékolható az szja egy százalékából befolyt összeg.

Az 1% felhasználásának szabályozása mellett más, a botrányhoz kevésbé köthető, jórészt a rendszer működésének átláthatóságára vonatkozó szabálymódosítások is történtek.

„Mi szervezetként örülünk, hogy az egyszázalékos piac tisztul" – kommentálta a kialakult helyzetet Molnár Attila, a súlyosan beteg, főleg daganatos gyerekeknek terápiás, rekreációs programokat szervező Bátor Tábor Alapítvány ügyvezető igazgatója. Molnár a hvg.hu-nak hangsúlyozta: az elsődleges védekezési eszköz számukra és a többi tisztességesen működő alapítvány számára is, hogy igyekeznek működésüket minél átláthatóbbá tenni, és világosan kommunikálni az adózók felé, pontosan mire is fordítják majd a kapott támogatást.

További részletek a teljes cikkben