• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Százmilliárdok hiányoznak az egészségügyből

Lapszemle Forrás: Hír TV

A MOK elnökének számítása szerint 600-700 milliárd forintra lenne szükség.

A 2008-as válságnál is alacsonyabb szinten áll a magyar egészségügy finanszírozása, évente százmilliárdokat kellene még beletenni ahhoz, hogy legalább a régiós átlagot elérjük. Ennél is súlyosabb viszont a szakemberhiány, a külföld mellett a magánegészségügy is egyre több ápolót elszív az állami ellátástól. Alulfinanszírozottság, szakemberhiány és strukturális problémák – a szakértők szerint ez a magyar egészségügy három fő problémája – olvasható a hirtv.hu portálján.

A szakemberhiány tulajdonképpen az alulfinanszírozottságból – a rendkívül alacsony bérekből – fakad, a rossz kórházi gyakorlatok pedig erősítik mindkét problémát. A helyzet súlyosságát több, a közelmúltban közzétett statisztika is mutatja. Januárban a tavalyihoz képest három hellyel csúszott lejjebb Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) rangsorában, ezzel az Európai Unióban az utolsó helyre került. Ez a rangsor olyan adatokat mér, mint az ellátás hozzáférhetősége, a rendszer finanszírozottsága vagy a gyógyítás hatékonysága.

Ennél is ijesztőbb adat az, amit az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tett közzé júniusban: a minisztériumi munkacsoportok által végzett felmérés szerint csak tavaly 32 ezer halálesetet lehetett volna elkerülni egy jobb ellátórendszerrel.

Egészségügyi közgazdászok több megoldást is felvetettek, ami közös bennük, az az, hogy nagyon komoly állami forrásátcsoportosítást, az egészségügyi dolgozóknak, különösen az ápolóknak drasztikus béremelést javasolnak. Ennek a költségeit egyelőre csak megbecsülni lehet, de az biztos, hogy százmilliárdos nagyságrendű összegek hiányoznak az egészségügyből.


A dolgozóknak még egy minimális bérfejlesztése is körülbelül 30 milliárd forint pluszkiadást jelentene a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István számítása szerint.

Összehasonlításképp: kormányzati kommunikációra, a „Magyarország erősödik, üzenjünk Brüsszelnek" és hasonló kampányokra tavaly és tavaly előtt 50 milliárd forint ment el.)

Ha az egészségügy teljes költségvetését nézzük (kórházak fenntartása, kezelések költségei, új beruházások), és legalábbis a finanszírozás terén a régiós átlag szintjére szeretnénk felvinni a magyar egészségügyet, akkor Éger számítása szerint 600-700 milliárd forintra lenne szükség.