• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Százmilliárdos kár kémek miatt

Lapszemle Forrás: Világgazdaság

Filmbe illő repülőtéri letartóztatással kezdődött az ügy.

Magyarország eddig egyetlen bíróságig jutó ipari kémkedési ügye a Diagon-Diachem-botrány. A titkos adatokat tartalmazó fájlokat külföldre eladni akaró kutató-üzletembereket a héten bő hárommilliárdos kártérítéssel és letöltendő börtönnel sújtotta a bíróság. Ám az ügyben az üzleti hírszerzést és ipari kémkedést belülről ismerők szerint nem az az egyedülálló, ami történt, hanem hogy egyáltalán eljutott a hatóságokig.

"Évente két-három tucat hasonló kaliberű adatlopásról szereznek tudomást Magyarországon a cégek, de mindegyiket egymás között, megegyezéssel intézik el az érintettek" - mondta Ormosy Gábor szakértő. Ennek oka, hogy bíróságon szinte lehetetlen bizonyítani az ügyet, másrészt egyetlen vállalkozás sem szeretné, ha a széles nyilvánosság előtt kiderülne: sebezhető volt, illetve illegálisan szerzett információt. "Így is több milliárdot veszít egy cég egy támadáson. Bírósághoz fordulva azt kockáztatja, hogy még nagyobb lehet a kára" – tette hozzá.

Iparágon belül ugyanis eddig sem maradt titokban, hogy egy cég nem tudta megvédeni az értékes információját. Ilyenkor - még titkosnak szánt megegyezés esetén is - csökken a cég nevének, jó hírének értéke, cserélni kell a menedzsment hibázó vagy gyanússá vált tagjait, mozgósítani kell a HR-munkatársakat, beszállítótól kell megválni és megbízásoktól is eleshet a vállalat.

Ormosy összességében 50 és 100 milliárd forint közé teszi az éves veszteséget, amit az ilyen ügyek miatt a magyarországi cégeknek el kell viselniük, még úgy is, hogy nem kapnak nyilvánosságot az ügyek.

A szakember közölte, jellemzően a technológiai és gyógyszeriparban jellemző a betámadás, ám hogy honnan érkezik, változó.

Egy neve mellőzését kérő ágazati szakértő szerint a kiemelten veszélyeztetett vállalatok közé tartozik a Richter, a Nokia, a Flextronics, az Audi, a Mol és más energetikai cégek. Becslések szerint a látható fizikai védelem - beléptetőrendszer, őrök - költségének nagyjából felét kell áldozni az információk megvédésére, ez a cég méretétől függően szintén több százmillió forintos tétel lehet.