Székely Tamás: nyitott vagyok a szakmai egyeztetésekre

Székely Tamás a vele készült interjúban elmondta, ma is fenntartja azt, amit tavaly, a bizottsági meghallgatásakor mondott: az egyik legfontosabb feladat az egészségügy határtalan átpolitizáltságának megszüntetése, az emberek gyógyításba vetett hitének, bizalmának visszaszerzése, a minisztérium és az egészségügyi szolgáltatók kapcsolatának rendezése, valamint a szorító humánerőforrás-kérdés megoldása, ezzel összefüggésben pedig az uniós pályáztatás felgyorsítása.

Az elmúlt valamivel több mint egy évben, amióta miniszter, úgy érzi, jelentősen csökkent az egészségügy átpolitizáltsága. Eddig az egészségüggyel kapcsolatos viták jelentős része érzelmi alapon, politikai indíttatásból folyt, nem a tényeken alapult. Ma már előfordul, hogy napokig nincs egészségügyi témájú cikk a sajtóban, és talán elérték, hogy elsősorban a tényekről és tényekkel vitázzanak. Emellett szerinte a minisztérium és a szakmai szervezetek között is rendeződött a kapcsolat, ha megkeresik, akkor nyitott a párbeszédre, a szakmai egyeztetésre.

Persze problémák és vitás kérdések mindig vannak, de Székely Tamás véleménye szerint ezeket nem a sajtóban kell megvitatni, hanem szakmai konzultációk keretében. Ennek egyik példája a kórházigazgatók és a politikai szereplők nyilatkozatai az elmúlt napokból. Ezért is hozták nyilvánosságra 2004-től kezdődően az intézményenkénti finanszírozási adatokat. Meg kell nézni a számokat, és ez alapján kell eldönteni, hogy mennyi az annyi.

A probléma az, hogy a hibákat felnagyítják, míg az eredményekről alig esik szó. Például hogy egy év alatt az egészségügyben 120 millió alkalommal látogatnak el orvoshoz az emberek. Ha egyszer baj történik, az hír, a többi 119 millió 999 ezer eset nem, pedig e két adat ismeretében lehet csak reálisan megítélni a rendszert. Sajnos bármikor előfordulhat, hogy késve érkezik a mentő, hogy nem kezdődik meg időben az orvosi kezelés vagy akár nem megfelelő hangnemet választott az orvos. Mindezt szóvá lehet és kell is tenni, de csak akkor lehet eljárni korrektül, ha az egyedi rendszerhiba mellett azt is megjegyeznék, hogy a többi esetben a rendszer rendesen, normálisan működött.

Székely Tamás az őt ért támadásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy bármikor bárkivel hajlandó leülni egy asztalhoz, hogy beszélgessen, de a baj az, hogy az ágazat képviselői nagyon gyakran másképp látják ugyanannak a dolognak a végkifejletét. Például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház igazgatója azt mondta, hogy az áprilisban bevezetett új finanszírozási rendszer havi 250 millió - egy év alatt hárommilliárd - forint veszteséget okoz a kórházának. Arról viszont nem beszélt, hogy az idei első fél évben tavalyhoz képest csaknem 500 millió forinttal kaptak többet, ez fedezetül szolgál a kórháznál a tavalyi évhez képest megjelenő új feladatokra is. Azóta már nyilvános a kórház áprilisi kifizetése, ami nem 250 millió forinttal kevesebb, hanem 50 millió forinttal több. A Győr-Sopron megyei közgyűlés elnöke is azt nyilatkozta nemrég, hogy 2004 óta évi 1,5-2 milliárd forinttal kevesebb bevétele volt a győri kórháznak. Ezzel szemben az igazság az, hogy öt év alatt 1,6 milliárd forinttal kapott többet az intézmény. Ennek ellenére a miniszter nem érzi feszültnek a viszonyt, a kórházvezetők bevételi elképzelései és a már ismert adatok okozhatják a nézeteltérést.

Sajnos a gazdasági válság az egészségügyet sem kerülhette el, így az év elején az E-Alap gyógyítómegelőző fejezetén belül 12,5 milliárd forintot zárolni kellett, de még így is 6,5 milliárd forinttal több van a kasszában, mint tavaly vizitdíj nélkül számítva. Emellett az idei finanszírozási év első hat hónapjában 15 milliárd forinttal többet fizetett ki az OEP az intézményeknek, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Ugyanakkor nagyon fontos az a kormányálláspont, miszerint a járulékbefizetések csökkenéséből adódó bevételkiesések idén nem eredményezhetik az E-Alap kiadásainak változását. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az OEP a működést finanszírozza, a kórház hatékony gazdasági működtetése menedzsmenti kérdés, a feltételek biztosítása és a fejlesztés pedig a fenntartók felelőssége. A kérdést tehát komplexen kell vizsgálni, ha a rendszerben hiba van, akkor törekedni kell annak kijavítására.

Annak kapcsán, hogy a kórházvezetők szerint az áprilistól működő új finanszírozásnál még a régi teljesítményvolumenkorlát (tvk) szabályozás is jobb volt, mivel szerintük kevesebb jut nekik, mint tavaly, az egészségügyi miniszter közölte, nem jut kevesebb pénz a kórházaknak, egyszerűen az intézmények nagyobb kifizetést - 15 milliárd forinttal többet - igényeltek az első fél évre, mint a hátralévő időszakra. Ennek azonban semmi köze a finanszírozási technikához, a modellváltás miatt nem csökken az egy kórházra jutó pénz nagysága. Nem is csökkenhet, hiszen az E-Alap összege zárt. Az előző tvk-rendszerben 1000 egység teljesítményre egységenként 146 ezer forintot fizettek, a tvk feletti teljesítményt nem fizették ki. A mostani rendszerben a rendelkezésre álló forrásból bármekkora teljesítményt kifizetnek, a nagyobb részt fix, emelt alapdíjjal, kisebb részt viszont változó értékkel. Vagyis ennél nem mondják meg, hogy egységenként mekkora összeg jár, ez az úgynevezett lebegő alapdíj; ez attól függ, hogy a kórházak mennyi esetet jelentenek.

A rendszer működőképességét biztosítja a 70 százalékra kifizetett fix díj. Önmagában az, hogy csökken az egységre eső, úgynevezett lebegő alapdíj, még semmit nem jelent. Minimális lebegő alapdíjjal és jelentős teljesítménnyel nagyjából ugyanazt a bevételt el lehet érni, mint a kisebb teljesítményre járó nagyobb alapdíjjal. Ezzel csak a kórházak közötti arány változik. A kórházak többsége korrekten végzi a feladatát és korrekten jelent. Azokat az intézményeket viszont ellenőrizni kell, ahol megkérdőjelezhető a jelentés mögötti tényleges teljesítés.

Azzal kapcsolatban, hogy pert nyert több kórház is Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter két évvel ezelőtti ágyszámrendelete miatt, és most a kórházvezetők az ágyszámcsökkentés következményeképpen elmaradt bevételt követelik, Székely Tamás elmondta, a bíróság egyik esetben sem a végeredményt kifogásolta, illetve azt se mondta, hogy tessék újraosztani az ágyakat. Azt állapította meg, hogy nem kellően megalapozott a két évvel ezelőtti miniszteri közigazgatási határozat indoklása. A Legfelsőbb Bíróság azonban nem kötelezte új eljárásra a tárcát, és azt sem írta elő, hogy kártérítést kellene fizetni. Azt fontos azonban tudni, hogy az OEP jelentett teljesítmény után és nem ágyszámokra fizet, így nem is lehet értelmezni a kieső bevételekről szóló nyilatkozatokat.

A HospInvest által működtetett intézményeknél történtek kapcsán elmondta, az önkormányzatnak jogosítványa van arra, hogy vagy a saját intézményében biztosítsa a kötelező ellátást, vagy bármilyen egyéb szolgáltatóval szerződjön rá, és a négy önkormányzat úgy döntött, hogy átadja működtetésre a kórházait. Magyarországon ma egyébként már mintegy harminc kórház működik a HospInvesthez hasonló konstrukcióban. Hozzátette, az Egészségügyi Minisztériumnak és a kormányzatnak pontos intézkedési terve van arra, ha a HospInvest nem biztosítaná tovább az egészségügyi ellátás folyamatosságát.

Székely Tamás közölte, habár a gazdasági válság meghiúsította a tervezett felzárkóztatási programot, most apránként próbálnak előrelépni. A szakdolgozók esetében két olyan uniós finanszírozási programot indítottak, amelyek legalább a hiányszakmákban többletbérezést biztosítanak, ugyanakkor fedezik a képzés költségeit és a képzőhelyre való utazás költségeit. A közmunkaprogram segítségével több mint háromszáz munkanélküli jutott álláshoz, munkájukról és elkötelezettségükről az intézményvezetők egyöntetűen pozitívan nyilatkoztak.

Nemrég megjelent a rezidensrendelet is, ami szintén előrelépést jelenthet az orvoshiány kezelésében. Jelenleg ugyanis a rezidenskeretszámokat az egyetemek határozzák meg, alapvetően annak függvényében, hogy mennyi helyük van. Az új elv alapján a kórházak, azaz a leendő munkáltatók fogják megmondani, hogy nekik milyen és hány orvosra lesz szükségük.

A finanszírozás és a humánerőforrás-kérdés rendezése mellett a leglényegesebb az uniós források felhasználása és a pályázatok felgyorsítása. Siker a kistérségi járóbeteg-ellátás fejlesztésére kiírt pályázat lezárása, amelynek keretében huszonhárom olyan kistérségben épülhet szakrendelő, ahol korábban megoldatlan volt az ellátás. Fontos előrelépést jelent az egészségügy egyik legnagyobb beruházásaként az egészségpólusok több mint 85 milliárd forintos fejlesztése, valamint a 12 milliárd forintos sürgősségi pályázat segítségével 26 kórház sürgősségi osztálya válhat európai szintű, modern központtá.

Reméli, hogy még a közeljövőben előreléphetünk az egészségügyi intézmények tárgyi és személyi feltételeit meghatározó minimumrendelet ügyében. Eddig is volt minimum-feltételrendszer, de elvi váltást terveznek.

Azzal kapcsolatban, hogy nem tart-e attól, hogy az új kormány eltörli mindazt, amit apránként összerakott, Székely Tamás elmondta, a háttérben sok mindenben egyetértenek az ellenzékkel, de ha ugyanaz a kérdés nyilvánosságra kerül, akkor már nem látszik a konszenzus. Úgy gondolja, hogy az általuk bevezetett változások hasznosak, hiszen nem hirdetné ki a jogszabályokat, ha nem lenne meggyőződve arról, hogy jók.