Szükség van-e az e-számmentességre?

Károsak, rákkeltők-e az élelmiszerfestékek? Minden élelmiszer-adalék veszélyes anyag? – ezekről a témákról az interneten rengeteg zagyvaság, tévhit olvasható. Ezzel is magyarázható, hogy olykor elutasítjuk, ami természetes eredetű, de kedveljük, ami ipari termék pusztán azért, mert már nagyanyáink is használták. Annyit tehetünk, hogy amennyire lehet, csökkentjük a bennünket érő terhelést - írja a magyaridők.hu.

Körülnéztem a hűtőben. Azt olvastam, hogy a savanyított káposztába nátrium-benzoát tartósítószert tettek.

A multivitaminos margarinban emulgeálószerként zsírsavak mono- és digliceridjei vannak, de citromsav és színezékként karotinok is kerültek bele. Némi A-, B6-, B12- és D-vitamin is fokozza a termék minőségét, de mi az a tiamin és a riboflavin? Gyors keresés a neten, és kiderül, nincs ok a pánikra: a B1- és a B2-vitamint ekként is hívják.

Mégis miért került citromsav a margarinba? Azért, mert az élelmiszeriparban ez az anyag a legelterjedtebb savanyítószer, emellett antioxidánsként megőrzi számos élelmiszer aroma- és vitamintartalmát, illetve a tej és a tejszín sterilezésénél a fehérjék kicsapódását gátolja.

Az előbbieken túl a citromsav segíti a hústermékek átpirosodását, és javítja a tészták és a lisztek sütési tulajdonságát – és fogszuvasodást is okozhat. Mikroorganizmusok segítségével állítják elő, főképp egy penészgomba segítségével. Ez az E 330-as anyag. A káposztát tartósító nátrium-benzoát az E 211. De miért van szükség az E-számokra? És az e-számmentességre? Válaszok a Debreceni Tudományegyetem Gyógyszerészi Kémiai Tanszékének professzorától, Gunda Tamástól a teljes cikkben.