Téveszmefuttatás - az egri kórházügy

Elhunyt „az egri kórházvédők lánglelkű szellemi vezetője", B. Szabó Pál – méltatták tisztelői, akik szeptember végén utolsó útjára kísérték a város temetőjében. Az ellenállót egyesületi társa, a Hun Fokos Szövetség elnöke, Pócs Alfréd senyő, valamint a Magyarok Világszövetsége nevében Patrubány Miklós búcsúztatta. A fiatalon, 55 évesen távozott Szabó tanári diplomájával – egyesek szerint összeférhetetlen természete, mások szerint szókimondása miatt – csak portási munkát kapott a Markhot Ferenc Kórházban, ahol 2008-ban harcba vezette munkatársait a Hospinvest Zrt. ellen. Szabó ekkor került az országos politikai figyelem kereszttüzébe. Bár a „kórházvédők" erőfeszítései ellenére a megyei önkormányzat a Hospinvestet bízta meg a kórház működtetésével, a cég 2009-ben csődbe jutott - írja legfrissebb számában a HVG.

A Markhot működtetése tehát két évvel ezelőtt visszakerült a megyéhez, mint ahogy a Hospinvesttel munkaszerződést alá nem író, annak idején végkielégítést felvevő ellenállók egy része is visszatért.
A 2009. augusztus elseje óta a megye tulajdonában lévő Markhot Ferenc Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. üzleti terve az idei év végére 480 millió forint veszteséggel számol – válaszolta a HVG kérdésére Fűtő László ügyvezető igazgató. Egy tapodtat sem haladt előre az az uniós beruházás, amelyre a kórháznak csaknem egy éve érvényes finanszírozási szerződése van. A késedelemnek az az alapvető oka, hogy a kórházi infrastruktúra korszerűsítésére elnyert 4,5 milliárd forintot az éppen az adósságrendezési eljárás pénzügyi Canossáját járó Heves megyei önkormányzatnak kellene közel 500 milliós önrésszel kipótolnia.

 „Szándékaink nem változtak, kiemelt célnak tekintjük a beruházást" – mondta a HVG-nek a megyei közgyűlés elnökének kabinetvezetője, ám arra nem vállalkozott, hogy a kormány államosítási szándékát is figyelembe véve valamiféle prognózist adjon, ki és mikor indítja el az infrastruktúra-fejlesztést.

Egyelőre az eladósodott kórház segíti ki tulajdonosát, mivel két kisebb uniós fejlesztéshez – az újszülött-osztály berendezésének korszerűsítésére és onkológiai sebészeti eszközök vásárlására – leteszi a 20 millió forint körüli önrészt.

A jelen szűkössége nem vezethető le a Hospinvest 2009-es csődjéből. A vállalkozás, távozása után, egyetlen fillér adósságot sem hagyott a kórházra; nem neki, hanem szállítóinak maradt adósa. A kórház költségvetését alapvetően az billentette fel – súgtak a HVG-nek az intézmény mindennapi működését „alulról" ismerők –, hogy állást kellett adni a visszaszállingózó „kórházvédők-nek", így a Hospinvest idején 1050 fős létszám 1300 fősre duzzadt. Az ügyvezető arra számít, hogy ha mindazokat a tevékenységeket visszahozza a kft-be, amelyeket az idők során kiszerveztek, sikerül megtakarítást elérnie.