Több embert öl meg, mint a koronavírus

légszennyezettség több embert öl meg évente, mint a koronavírus a most pusztító járvánnyal: a levegő rossz minősége a korai halálozások egyik fő okává vált, Magyarországon évi közel 1,6 milliárd euróra, azaz 560 milliárd forintra becsülhetőek csak a közlekedésből fakadó szennyezés miatt fellépő egészségügyi költségek. Világszerte elsősorban a városi lakosság érintett, de megdöbbentő az európai szmogtérképen látni, hogy a kelet-európai országokban mennyivel rosszabb a helyzet. Az autóforgalom korlátozása tehetné Budapestet Magyarország gyalogos, kerékpáros, egészséges és klímabarát fővárosává, amely a többi magyar nagyváros számára is követendő példaként szolgálhat. Massay-Kosubek Zoltán, az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) brüsszeli képviselőjének elemzése a Másfélfokról, amelyet az Index idéz. 

A jelenlegi egészségtelen helyzet fenntartása minden évben százezres nagyságrendben járul hozzá korai halálokhoz és munkaképtelenséget is okozó betegségekhez: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elemzése szerint a levegőszennyezéshez köthető betegségekben elhunytak számát tekintve a tüdőrákban elhunytak 16%-a, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) áldozatainak 25%-a, a szív és érrendszeri betegségekben meghaltak 17%-a, míg a légzőszervi gyulladásos betegégek következtében meghaltak 26%-ért a légszennyezés tehető felelőssé. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai népegészségügyi vészhelyzetet tükröznek: a levegőszennyezés Európában 2016-ban 412 000 korai elhalálozásért felelt, így minden, a levegőminőséget javítani képes intézkedés életeket ment.

A légszennyezettség az első számú környezeti egészségkárosító tényező, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 2019-ben a tíz legnagyobb globális egészségi kihívás közé sorolt. Ezt követően a WHO 2020 januárjában már – a világjárványok mellett – a légszennyezést egyrészt az előttünk álló évtized kiemelt egészségi kihívásai között, másrészt a klímakatasztrófa elleni védekezés központi elemeként említette.

Az új koronavírus-járvány nemcsak a légszennyezettség egészségroncsoló hatásait tette láthatóvá, hanem a járvány megfékezése érdekében hozott intézkedések visszahozták nagyvárosainkba a tiszta levegőt is – igaz, csak ideiglenesen. De miképpen függ össze a világjárvány a légszennyezettséggel és a klímakatasztrófával globális és európai szinten? Mit tanulhat Budapest a hasonló nagyvárosoktól, ha eredményesen akar fellépni a budapestiek egészségének védelme érdekében?

A városvezetés és az országos döntéshozók felelőssége, hogy biztosítsák az egészség és klímabarát közlekedés feltételeit, hogy csak az kényszerüljön autóba, akinek ez feltétlenül szükséges. Így elkerülhető, hogy a korlátozások enyhítésével párhuzamosan tömegek üljenek vissza szennyező kocsikba, és ahogy számos városban láttuk eddig, nagyobb dugót – és nagyobb légszennyezettséget – okozva, mint akár bármikor korábban. Mindez arra is rámutat, hogy a belső égésű motorok felváltása alacsony- és zéró kibocsátású villanyautókkal, és az azt kiszolgáló infrastruktúra kialakítása mint stratégiai cél kitűzése a városvezetés részéről sem várathat magára.

Számos betegség esetén kimutatták a kutatások, hogy a légszennyezettség gyengíti az immunrendszert, és a korábban szennyezett levegőben élő páciensek teste így nehezebben védekezik a betegség ellen. Ez más, korábbi betegségek, mint az influenza esetén tudományosan bizonyított tény, és a korábbi eredmények alapján valószínűleg ez a helyzet a COVID-19 betegség esetén is.

A kedvezőbb népegészségügyi mutatók miatt nemcsak hosszabban élhetünk egészségesebben, hanem az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomás és költségek is csökkenthetők. Az évek óta halogatott dugódíj, kombinálva egy alacsony kibocsátású zóna bevezetésével tehetné Budapestet Magyarország gyalogos, kerékpáros, egészséges és klímabarát fővárosává, amely a többi magyar nagyváros számára is követendő példaként szolgálhat.