Több klinikai gyógyszervizsgálat jöhetne Magyarországra

Évente mintegy 50-60 milliárd forint bevétele származik a magyar nemzetgazdaságnak abból, hogy a gyógyszerfejlesztés egyes szakaszaihoz szükséges klinikai vizsgálatokba a gyógyszercégek itteni klinikákat, kórházakat is bevonnak. A résztvevő kórházak és egészségügyi dolgozók ebből nagyjából 15 milliárdos pluszbevételre tesznek szert, a többi kiadás a cégek magyarországi költéseiből (irodabérlet, foglalkoztatás, szolgáltatás- és áruvásárlás) tevődik össze. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke, Jakab Zoltán kiemelte: az intézetek bevételre tesznek szert, a vizsgálatot végző klinikusoknál megjelenő vizsgálói díj pedig olyan kereset-kiegészítést jelent az orvosok és nővérek számára, amely nélkül még nagyobb lenne az elvándorlás - írja a Világgazdaság Online.

A klinikai vizsgálatok emellett óriási szakmai presztízst jelentenek, a szakmai fejlődésre, az új technológiák megismerésére is lehetőséget nyújtanak, ami közvetve az ellátás színvonalát javítja. 2008 és 2012 között csak Magyarországon 90 ezer beteg jutott általuk a legkorszerűbb terápiákhoz – mutatott rá Jakab Zoltán.

A leglényegesebb azonban mégis az, hogy a klinikai vizsgálatok a legtöbb esetben úgy biztosítják a magyar betegek hozzáférését az innovatív, sokszor mással nem helyettesíthető gyógyszerekhez, hogy ez egyben nem ró plusz terhet az államra, illetve sokszor a drága vizsgálati készítmények, diagnosztikumok, beavatkozások költségeinek megbízók általi átvállalása nagyban tehermentesíti a biztosítói kasszát. Mindezek után érthető, hogy világszerte óriási a verseny az országok és a centrumok között.

Magyarországnak eddig sikerült megőrizni a korábban kiharcolt pozícióit, és most arra is esély mutatkozik, hogy legalább 15, de akár 30 %-kal is növelje a klinikai gyógyszervizsgálatokból származó bevételeit – húzta alá Jakab Zoltán, aki megjegyezte azt is, az Egészségügyi Államtitkárság olyan változtatásokra készül, amelyek, ha maximális körültekintéssel és kellő óvatossággal történnek, segíthetnek e cél elérésében. Ám a klinikai vizsgálatok további szabályozása addig szolgálja a betegek és az egészségügyi szektor érdekeit, amíg nem gátolja a hazai vizsgálóhelyek részvételét a nemzetközi vizsgálatokban, hiszen a hosszú évek alatt kialakult pozitív megítélést hamar megváltoztathatja egy nem eléggé körültekintően átgondolt központi beavatkozás, amely akár a klinikai vizsgálatok jelentős átirányítását is okozhatja más országokba – emelte ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke.

Az IGYE elnökének tájékoztatása szerint az államtitkárság egyrészt a szerződéskötések egységesítését tervezi, ami jó irány, mert meggyorsítja az engedélyeztetési folyamatot. A másik fontos lépés a vizsgálóhelyek számának növelése. Ennek érdekében először a vizsgálóhelyeket kell felfejleszteni arra a technológiai és adminisztrációs színvonalra, amelyek előnyöket jelentenek a a pályázásban.