• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Több mint 400 védőnő hiányzik a rendszerből

Lapszemle 2018.12.15 Forrás: zoom.hu
Több mint 400 védőnő hiányzik a rendszerből

A közalkalmazottként dolgozó védőnőknek is az egészségügyi szakdolgozói bértáblához kellene tartozniuk.

A 3700 körzetből 1000-nél helyettesítéssel kénytelenek megoldani a szolgálatot, így gyakori, hogy egy védőnőre 600 ember jut. Az érdekképviselet öt éve azért küzd, hogy felkerüljenek az egészségügyi bértáblára és ne az önkormányzatoknak könyörögve, esetleg peres úton kapják meg az elmaradt illetményüket. Hiába nyilvánították hungarikummá, a védőnői szolgálat is jelentős emberhiánnyal küzd. Magyarországon jelenleg 5200 védőnői álláshely van, ebből legalább 400 betöltetlen - írta a zoom.hu.

A jogszabály szerint egy védőnőnek maximum 250 ellátottja lehet, ehhez képest van olyan körzet, ahol 600 emberről gondoskodik egy kolléganő, de gyakori a 300-400-as létszám is” – mondta a lapnak Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke.

A tervezett Járási Egészségügyi Központok tervével kapcsolatban Csordás kiemelte: úgy tűnik, ismét nem az őket érintő egyik legfontosabb problémáról, a bérről és annak megoldásáról beszélnek, hanem a szakmai irányítás központosításának fontosságáról. Pedig – szerinte – a magyar egészségügyön belül már így is a védőnői szolgáltatás szakmai felügyelete a legkeményebb. A kormányhivatalok népegészségügyi osztályai havonta ellenőrzik őket.

„Fontosabbak lennének a bérek, például az, hogy a helyettesítésért sok helyen nem jár külön díj, vagy csak minimális, mert azt mondják, ha valaki munkaidőn belül végzi el a többletfeladatát, akkor nem fizetik ki. Pedig valójában az is ritka, ha valaki a saját területét munkaidőn belül befejezi” – panaszolta.  A velük megegyező szakmai felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolónők, gyógytornászok és dietetikusok az egészségügyi szakdolgozói bértábla szerint kapnak alapbért, ami jóval magasabb, mint a védőnők bére. Ráadásul nekik meg kell küzdeniük az apró sorokban leírt kiegészítésekkel is, amelyek alapján a munkáltató – többnyire az önkormányzat – fizet. Éppen ezért szerinte a közalkalmazottként az egészségügyben dolgozó védőnőknek is az egészségügyi szakdolgozói bértáblához kellene tartozniuk. Erre azonban Kásler Miklós bejelentése után sem lát biztató jeleket, pedig ők az illetékes tárcákat már öt éve kérik arra, hogy a védőnői illetményeket az egészségügyi szakdolgozói illetmények szintjéhez emeljék.

Továbbiak a teljes cikkben