• nátha
    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

Több mint 400 védőnő hiányzik a rendszerből

Lapszemle 2018.12.15 Forrás: zoom.hu
Több mint 400 védőnő hiányzik a rendszerből

A közalkalmazottként dolgozó védőnőknek is az egészségügyi szakdolgozói bértáblához kellene tartozniuk.

A 3700 körzetből 1000-nél helyettesítéssel kénytelenek megoldani a szolgálatot, így gyakori, hogy egy védőnőre 600 ember jut. Az érdekképviselet öt éve azért küzd, hogy felkerüljenek az egészségügyi bértáblára és ne az önkormányzatoknak könyörögve, esetleg peres úton kapják meg az elmaradt illetményüket. Hiába nyilvánították hungarikummá, a védőnői szolgálat is jelentős emberhiánnyal küzd. Magyarországon jelenleg 5200 védőnői álláshely van, ebből legalább 400 betöltetlen - írta a zoom.hu.

A jogszabály szerint egy védőnőnek maximum 250 ellátottja lehet, ehhez képest van olyan körzet, ahol 600 emberről gondoskodik egy kolléganő, de gyakori a 300-400-as létszám is” – mondta a lapnak Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke.

A tervezett Járási Egészségügyi Központok tervével kapcsolatban Csordás kiemelte: úgy tűnik, ismét nem az őket érintő egyik legfontosabb problémáról, a bérről és annak megoldásáról beszélnek, hanem a szakmai irányítás központosításának fontosságáról. Pedig – szerinte – a magyar egészségügyön belül már így is a védőnői szolgáltatás szakmai felügyelete a legkeményebb. A kormányhivatalok népegészségügyi osztályai havonta ellenőrzik őket.

„Fontosabbak lennének a bérek, például az, hogy a helyettesítésért sok helyen nem jár külön díj, vagy csak minimális, mert azt mondják, ha valaki munkaidőn belül végzi el a többletfeladatát, akkor nem fizetik ki. Pedig valójában az is ritka, ha valaki a saját területét munkaidőn belül befejezi” – panaszolta.  A velük megegyező szakmai felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolónők, gyógytornászok és dietetikusok az egészségügyi szakdolgozói bértábla szerint kapnak alapbért, ami jóval magasabb, mint a védőnők bére. Ráadásul nekik meg kell küzdeniük az apró sorokban leírt kiegészítésekkel is, amelyek alapján a munkáltató – többnyire az önkormányzat – fizet. Éppen ezért szerinte a közalkalmazottként az egészségügyben dolgozó védőnőknek is az egészségügyi szakdolgozói bértáblához kellene tartozniuk. Erre azonban Kásler Miklós bejelentése után sem lát biztató jeleket, pedig ők az illetékes tárcákat már öt éve kérik arra, hogy a védőnői illetményeket az egészségügyi szakdolgozói illetmények szintjéhez emeljék.

Továbbiak a teljes cikkben

Legolvasottabb cikkeink