További változásra várnak a bábák

A bíróság elutasította Geréb Ágnes házi őrizet feloldása iránti kérelmét, így a szülész-nőgyógyász írásban küldte el gondolatait. Szerinte az intézeten kívüli szülés is része kell hogy legyen az alapellátásnak, mert anélkül csak a jómódúak kiváltsága lehet a nyugodt szülés.

Hozzátette, a rendelet nemcsak a családokra, hanem a bábákra is nagy terhet ró: olyan, szakmailag nem indokolt feltételeket is támaszt, amelynek következtében a bábák még az engedélyezés benyújtásáig sem jutnak el. - Többek között ezért szorgalmazzuk, hogy legyen egy referenciaintézet, amellyel mi, bábák szerződést köthetünk -tette hozzá. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a nőközpontú gondoskodási modell alkalmazása csökkenti a szülés közbeni sérülések, traumák, a szülés utáni depresszió és a császármetszések, valamint egyéb komplikációk előfordulását. Mint fogalmazott, a cél nem az, hogy minél többen szüljenek intézeten kívül, hanem az, hogy minél többen szüljenek háborítatlanul, minél kevesebb beavatkozással.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szülésznői tagozatának vezetője, Tóth Anna előadásában kiemelte, hazánkban nem érvényesülnek azok az európai uniós irányelvek, amelyek megengedik a bábáknak például a spontán szülések önálló levezetését. A szervezet ezért petíciót küld az Európai Parlamentnek. Tóth Anna hozzátette, egyébként is gazdaságtalan orvost alkalmazni a komplikációmentes szüléseknél.

Az Országos Bábaszövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy elengedhetetlen a szülésznők számának növelése, mert amíg egy szülésznő egy éjszaka alatt hat-tíz szülésnél is közreműködik, addig nem érvényesülhet a személyre szóló gondozás gyakorlata. Követendő példának nevezte a külföldön már működő, kórházakban létrehozott bábaszülőszobákat. Ezek célja, hogy a nők nyugodt körülmények között, orvos nélkül hozhassák világra gyermeküket, ám ha komplikáció lép fel, a közelben legyen műtéti háttér.