Ugrásra készül Európa

Erre kényszeríti lemaradása a globális innovációs versenyben - például az USA-hoz képest -, de Kína robogása is. Egyes előrejelzések szerint már csak tíz év kell Kínának ahhoz, hogy az EU-t „átugorva" az USA kihívója legyen. Ezért most az unió - úgy tűnik - maga is nagy ugrásra szánja el magát: készülő tízéves programjába sok minden más mellett beveszi a 3 százalékot.

A kibővült Európa kettészakadhat, ha az ottani ipar és szolgáltatók nem tudnak lépést tartani Amerikával - érvelt a mielőbbi felzárkózást szolgáló uniós kötelezettségvállalás mellett Pálinkás József. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a nagy ugrás területe lehet az energetika, az informatika vagy az orvosbiológia is.

Az akadémikus szerint a jövőbeli jólét és versenyképesség alapja a ma zajló kutatás és fejlesztés, a ma létrehozott és átadott tudás. Európának az eddigieknél nagyobb mértékben és hatékonyabban szükséges támogatnia a kutatásokat, és képessé kell válnia arra, hogy az Egyesült Államokéhoz hasonló központi kormányzás nélkül is összehangolja az egyes országokban folyó kutatásokat. Elengedhetetlenül szükséges a felfedező kutatások támogatása és olyan alkalmazott kutatási területeké, mint például az energetika, az informatika és az orvosbiológiai kutatások, hiszen így teremthető meg (és tartható fenn) az életminőség az öregedő európai társadalmakban.

Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak elmondta, hogy kontinensünk számára mára már az a legfőbb kérdés, hogy az Egyesült Államokkal és egyes távol-keleti országokkal való innovációs versenyben képes-e helytállni és az élbolyban maradni. Magyarország részére a kitörési pontot a magas szellemi hozzáadott értékű termékek előállítása jelentheti. Ilyenek például a gyógyszeripari termékek is, amelyek kifejlesztéséhez hatalmas tudáskapacitásra van szükség.

Ezzel összefüggésben Magyarország jól áll az adottságok terén: az évszázados tradíció, a felhalmozott tudásbázis, a kiváló képességű és szervezettségű akadémiai szféra, a jól képzett szakemberek mind-mind rendelkezésre állnak. Az adottságok kiaknázásával, ezzel párhuzamosan az innovációs ráfordítások növelésével, valamint a magas szellemi hozzáadott értékű termékek előállításának a szorgalmazásával Európának és Magyarországnak komoly esélye lehet a felzárkózásra.

Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora úgy véli, hogy az újdonság és a felfedezések hasznosítása jelentősen hozzájárulhat egy adott nemzet gazdaságának a fejlesztéséhez. Példaként a Nokiát hozta fel, ami megerősítette és fölzárkóztatta a finn gazdaságot, s komoly műszaki innovációs tartalmú, hatalmas piacot biztosított az észak-európai országnak. A rektor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország még nem sikeres e téren, és máig nincs egységes kutatás-fejlesztési stratégia, pedig erre nagy szükség lenne