Újra kellene tervezni a sürgősségi ellátást

Ennek oka, hogy a milliárdokat széttagolt struktúrába öntötték. Emiatt, főleg Közép-Magyarországon nem kis mértékben a szerencsén is múlik, hogy egy akut beteg milyen ellátáshoz jut. A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság azonnali krízismenedzsmentet és a jelenlegi struktúra újragondolását szorgalmazza a sürgősségi ellátás területén – írja a Világgazdaság – online.

A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke, Berényi Tamás főorvos azt mondja: az egyik helyről a másikra küldözgetett betegek esetei nagyon jól tükrözik a valós helyzetet, azt, hogy a szakma javaslatai ellenére sem alakult ki Magyarországon egységes sürgősségi ellátó struktúra. Különösen a közép-magyarországi régióban súlyos a helyzet, mert itt ugyan sok a kórház, de alig van olyan, amelyik folyamatos ellátást nyújt, míg vidéken a megyei kórházak heti 168 órában kötelesek fogadni a betegeket.

A sürgősségi ellátás nem csak egy szakma, hanem egy ellátási szemlélet, ami azt jelenti, hogy a beteg mellé kell rendelni a teljes ellátást, amire szüksége van. Erre ez az izoláltan, szétszórtan, különböző készséggel és progresszivitási szinttel rendelkező szolgáltatók nem alkalmasak – magyarázta Berényi Tamás. Ezért is javasolta a társaság már évekkel ezelőtt, hogy hozzanak létre a fővárosban három-öt sürgősségi centrumot, amelyben az összes szükséges szakmai és tárgyi feltétel biztosított a folyamatos és biztonságos betegellátáshoz.

Az elmúlt években nagyjából 25 milliárd forint érkezett a sürgősségi ellátásba, csakhogy minden falunak legyen mentőállomása, minden kórháznak sürgősségi osztálya gondolkozáson már régen túlhaladt az idő. Ez sem az esélyegyenlőséget nem javítja, sem a betegellátás hatékonyságát nem növeli, kidobott pénz. Amióta uniós források áramlanak a sürgősségi ellátórendszerbe, egyetlen átfogó, rendszerszerű fejlesztés nem történt – mutatott rá Berényi Tamás.

Hiába szorgalmazza a szakma évek óta az úgynevezett „egykapus modellt", vagyis hogy akinek baja van, tudja, hová kell mennie, vagy mi az az egyetlen telefonszám, amit hívnia kell, még az ehhez szükséges egységes informatikai rendszert sem sikerült összehangolni. Viszont összességében már több milliárd forint ment el informatikai fejlesztésekre az Országos Tisztiorvosi Hivatalnál, az egészségbiztosítónál, a Mentőszolgálatnál vagy a 112-es központi hívószám fejlesztésénél.

Rendszerszerűen nem sikerült a sürgősségi ellátáshoz integrálni a háziorvosi ügyeletet sem, pedig hosszú évek óta szeretne magáénak tudni a sürgősségi rendszer, és ugyanannyi ideje szabadulna tőle az alapellátás, fogalmazott az elnök, hozzátéve azt is, ám attól az évi nagyjából 10-15 milliárd forintról, amit erre a feladatra fordít a költségvetés, önként bizonyosan nem fognak lemondani sem az érintett önkormányzatok, sem az alapellátási ügyeleteket működtető vállalkozói csoportok.

A témához tartozó publicisztika a vg.hu-n