Uniós jogot sért a hallgatói szerződés

A Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint a hallgatói szerződés a jelenlegi formájában korlátozza a munkaerő szabad mozgását, leginkább a legmagasabb képzettséget elérő doktoranduszok esetében – olvasható az MTI híre a hirado.hu portálján. A DOSZ közleményében úgy fogalmaz: a szabályozás ellentétes az európai uniós vállalással, és állampolgárság szerint különböző szabályokat állapít meg a felsőoktatásban ösztöndíjas vagy részösztöndíjas képzésben részt vevők számára, egyúttal a képzési területek szerint is megkülönbözteti a hallgatókat.

 "Tartunk tőle, hogy a jelenlegi szabályozás a szegényebb hallgatókat fogja elsősorban korlátozni és fokozza a gazdasági-társadalmi hátrányukat" - fogalmaztak. A szervezet kitért arra is, hogy a külföldi munkatapasztalat fontos hozadékot jelenthet a tudományos kutatásban, de a jelenlegi szabályozás alapján éppen a legmagasabban kvalifikált szakemberek, a doktori fokozatot szerzettek külföldi munkatapasztalata előtt zárják le az utat. Mindezek alapján a DOSZ azt javasolja, hogy változtassák meg a szabályozást, és elsősorban munkahelyteremtéssel és további ösztönzőkkel érjék el a mindenki által kívánt célt: a felsőoktatásból kikerülők magyarországi elhelyezkedését és munkavállalását.

A közleményben hangsúlyozták azt is, hogy a társadalmi érdek és a nemzetgazdaság finanszírozási lehetőségei együttesen szükségessé tehetik a felsőoktatási képzés finanszírozási formáinak sokszínűségét és a képzés támogatásának feltételekhez kötését. Ez a legitim törekvés azonban nem gátolhatja meg a Magyarország által nemzetközi megállapodásokban vagy az európai uniós alapszerződésben vállalt kötelezettségek érvényesülését, és nem okozhatja a társadalmi esélyegyenlőség jelentős korlátozását.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár korábban úgy nyilatkozott: a jövőben három alapvető támogatási, illetve képzési formát vezetnek be, a képzések zöme teljes állami támogatású, de vannak olyanok is, amelyeket az állam 50 %-ban támogat, mások önköltségesek. A teljes és részösztöndíjas hallgatókkal szerződést kötnek, ebben a szerződésben a diákok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak; ez hat, 10 vagy 12 évet jelenthet. Az államtitkár kijelentette: annak, aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket – az évente több százezer forintnyi támogatást - vissza kell fizetnie.