Változó bevételből kell a bért kigazdálkodni

Paradicsomi állapotokat teremt a kormány jövő évre meghirdetett adópolitikája azoknak a vállalatoknak, amelyek jellemzően kiviszik a nyereségüket az országból. Azonban az adók és járulékok csökkentése rövid és hosszú távon egyaránt rontja hazánk versenyképességét, hiszen az egészségügyre és oktatásra még kevesebb pénz jut majd – jósolta az IME egészségügyi szaklap csütörtöki kontrolling konferenciáján Csath Magdolna közgazdász professzor a MedicalOnline beszámolója szerint.  Drámaiak a regionális különbségek az országban, akár a megtermelt értéket, a munkanélküliséget, vagy az egy főre jutó GDP-t nézzük. Két százalékkal költünk kevesebbet az egészségügyre az OECD átlagnál, a GDP arányos költés 2008-2011 között növekedett, azóta folyamatosan csökken. Az egy főre jutó egészségügyi kiadásokat tekintve a V4 országok közül a harmadik helyen állunk, Lengyelországot előzzük meg. Bár a technika és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően nálunk is nő a születéskor várható élettartam, ebben is elmaradunk a visegrádi országokhoz viszonyítva, ami azt jelenti, hogy a gazdasági fejlődés nem csorog át az emberek mindennapjaiba. Ha az egészségügy és a társadalom egészségi állapotának javítása érdekében nem történnek hatékony beavatkozások, az rövid és hosszú távon egyaránt romboló hatással lesz a gazdaságra – figyelmeztetett a közgazdász.

Balog Zoltán erőforrás miniszter régóta kéri, hogy ne tartozzon az Emmi égisze alá az egészségügy és az oktatás, egyébként a kormányzati hatékonyságot is rombolja, hogy ezek az ágazatok nem kaptak önálló tárcát – vélekedett Sinkó Eszter szakközgazdász, egészségpolitikai elemző. Tovább nehezítette az egészségpolitikai döntések átvitelét, hogy létrehozták a gazdasági és stratégiai kabinetet. Ez utóbbi küszöbén nem is sikerült átlépnie Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárnak.

Bár számos jogszabály, rendelet, eljárásrend és utasítás határozza meg az intézmények gazdálkodását, mégis leginkább az egészségügyről szóló törvényt tartják szem előtt a menedzsmentek döntési helyzetben – mondta Törökné Kaufmann Zsuzsanna, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke. A kórházakban nem tudnak gazdálkodni a bérekkel, hiába emelték meg a díjtételeket a HBCS-be épített bérköltségekkel – folytatta. Az intézmények ugyanis az időszakosan változó teljesítmény után kapják a finanszírozást, így kérdéses, hogy ki tudják-e gazdálkodni havonta a konstans tételt jelentő fizetéseket és azok járulékait.