• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Vége van a járványnak. Vége van a járványnak?

Lapszemle 2020.05.20 Forrás: PestiSrácok.hu
Vége van a járványnak. Vége van a járványnak?

Azokban az országokban, ahol jelentős a kanyaró elleni átoltottság, a járvány sokkal alacsonyabb szinten zajlott.

Dr. Ternák Gábor professzort, egyetemi tanárt, volt országos infektológus szakfőorvost, a trópusi betegségek szakértője egy hónapja adott interjút a PestiSrácoknak arról, hogy miként látja a járvány addigi lefolyását és szerinte mi várható a továbbiakban. Azóta eltelt egy hónap és, ahogy előre jelezte, Magyarországon nem robbant be úgy a járvány, ahogy az Olaszországban, Belgiumban, az Egyesült Királyságban vagy Franciaországban történt, és a járvány május végére láthatóan lecseng. Mindkét „jóslata” bevált. Persze nem „látnoki” képességekről van szó, hanem arról, hogy ennyit számít a több évtizedes tereptapasztalat. Ternák professzortól most azt kérdezte a PS többek között, hogy szerinte milyen valószínűséggel számíthatunk a vírus őszi visszatérésére, valóban megvédte-e a volt szocialista térség polgárait a kanyaró elleni védőoltás és mi újat tanulhattunk meg az elmúlt néhány hónapban a járványokról és vírusokról, a modern társadalom védekezési képességeiről?

Hol tartunk most, hogyan értékeli a jelenlegi adatok fényében a hazai helyzetet?

Talán az elmondható, hogy a nehezét megúsztuk és az élet hamar visszatérhet a normális kerékvágásba. Tekintettel arra, hogy a járványok általában előttünk járnak, a korán meghozott intézkedések hatékonyak voltak és jelentős szerepet játszottak a vírusátvitel alacsonyan tartásában.

Mit tudunk most a vírusról? Mivel tudnak most többet a szakemberek, mint januárban?

Számos virológiai, járványügyi, patológiai, illetve egyéb vizsgálat történt és sikerült sokféle összefüggésre, a vírus tulajdonságaira rájönni. Megismerhettük a vírus szerkezetét, ami igen fontos, hogy milyen az általa okozott klinikai megbetegedés, a lehetséges terjedés módja, stb. Az adatok azt mutatják, hogy a teljesen tünetmentes kórokozó-hordozók aránya kb. a tízszerese lehet a valódi betegeknek és a tünetes betegeknek is csak kb. a 20%-a, elsősorban idős, más alapbetegségben is szenvedők kerülnek kórházba. A kórházban ápolt betegek 5-7%-a kerül gépi lélegeztetésre. A szezonális influenzában egyébként, úgy tudom, kevesebb lélegeztetést igénylő szövődmény alakul ki.

Milyen korábbi járványokkal érdemes összehasonlítani a Covid-19 vírus által okozottat?

Elsősorban a légúti megbetegedést okozó járványokkal, mint a szezonális influenza. Egy erőteljesebb influenzajárványban hazánkban évente 250-300 ezer ember betegszik meg és a veszélyeztetett idős korosztályból több ezren halnak meg. Az USA-ban egy szezonális influenzában 27-75 ezer között hunynak el. A 100 évvel ezelőtti spanyolnáthában elhunytak számát 20-50 millióra becsülik. A nem olyan régen (2009-ben) észlelt, hasonló vírus által okozott (H1N1, sertés influenza) járványban az utólagos vizsgálatok szerint a világ népességének 11-21%-a betegedett meg és a halálesetek számát 150-575 ezerre becsülik.

Nyugaton tízszer több a koronavírusos – megvéd a kanyaró elleni oltás? Mi lehet az oka annak, hogy egyes országokban a járvány időszakában akár 60 százalékkal is emelkedett a szezonális halálozás, míg nálunk nem is észlelhető releváns növekedés?

A hazai, illetve a korábbi “szocialista” országok adatait a nyugati országokéval összevetve kiderülhet, hogy ott a megbetegedés gyakorisága kb. tízszer nagyobb, ami egy igen fontos adat, és mivel a vírusnak nincsenek politikai preferenciái, ezt tudományos szempontból kell vizsgálni. Már a korábbi SARS, és MERS (mindkettőt koronavírus okozza) járványok idején megfigyelték, hogy a vírus jellegzetességét okozó tüskékben levő fehérje hasonlít a kanyaróvírushoz és ezt oltóanyag készítésében is lehet alkalmazni. Egy 2014-es virológiai közlemény szerint az így készült oltóanyag, egerekben vizsgálva, gyakorlatilag 100%-ban hatékony volt. Egy május elején napvilágot látott tudományos közlemény is kihangsúlyozta, hogy ezek a vírusok, bizonyos fehérjekomponenseiket tekintve, hasonlóak. Végül arra lehet következtetni, hogy azokban az országokban, ahol jelentős a kanyaró elleni átoltottság (így a volt “szocialista” országokban), a járvány sokkal alacsonyabb szinten zajlott. Kimutatták azt is, hogy Olaszországban, ahol például a Bergamo-i kórházban egyetlen nap alatt 800-an haltak meg, a kanyaró elleni átoltottság mértéke sokkal alacsonyabb volt, mint például Kínában. Vélhetően más, a Covid-19 által súlyosan érintett országokban, az igen erőteljes, oltásellenes lobby eredményeképpen, hasonlóan alacsony lehetett az átoltottság mértéke.

A jobb, fejlettebb egészségügyi és társadalmi körülmények kevesebbet számítottak, mint az oltási fegyelem?

Ezek a különbségek magyarázattal szolgálhatnak más jelenségre is. Például, hogy a fiatalokat, gyermekeket miért nem sújtja olyan mértékben a járvány, mint az idősebbeket. Azért, mert a fiatal korban beadott MMR vakcina (kanyaró elleni oltás) jelentős ellenanyag képződést váltott ki, ami részben védelmet nyújthat a Coviddal szemben is. Ezen a megfigyelésen okulva lehet, hogy elegendő lenne a majdani vakcinára várás helyett, mondjuk az 50 év feletti lakosságot kanyaró ellen újraoltani, mert feltételezhető, hogy idős korra a gyermekkori védőoltások hatékonysága, az oltások által kiváltott ellenanyagok szintje csökken.

Egyúttal pótolni kellene egyes országokban azokat a kanyaró elleni oltásokat is (MMR), amelyek Magyarországgal ellentétben- ahol szinte teljes az átoltottság-, jelentős számú gyermek esetében nem történtek meg. A kutatások egyik fontos tárgya lehetne az USA-ban, hogy azok a gyermekek, akik elkapták a Covid-19 fertőzést, megkapták-e a szükséges gyermekkori védőoltásokat. Erre jelenleg nincs pontos adat, de ennek a lehetőségét igen friss tudományos közlemények is felvetik. Ezt a jelenséget un. tanult immunitásnak (trained immunity) nevezik, ami igen jelentős szerepet játszhat a Covid-19 elleni védekezésben is.

Másik szóba jöhető tényező lehet, talán a hygiene-s koncepció, ami azt jelenti, hogy a magas életszínvonalon élő gyermekek, akik úgy nőttek fel, hogy a tejről is az a fogalmuk, hogy az a papírdobozban “terem”, mivel tehenet nem láttak, fiatal éveikben nem találkoztak olyan antigénekkel, kórokozókkal (magyarul kosz, piszok), ami az erős immunológiai védettséghez szükséges. A szervezet, ha fiatal korban mindenféle külső hatás éri: a környezetből a szennyezés által bekerülő különböző kórokozók (vírusok, baktériumok, stb.), akkor erre erős ellenanyag válasszal reagál. Ha valaki nagyon „steril”, kórokozómentes környezetben nő fel, a reakcióképessége sem fejlődik ki megfelelően. Ennek a koncepciónak jelentős tudományos irodalma van és sokféle, „modern” betegség (például az allergia) hátterében ez a lehetőség szerepelhet.

Az idős emberek, akik rossz hygienes körülmények között nőttek fel és gyakorlatilag minden gyermekbetegséget megkaptak, ezért jelentős szerzett immunitással (védekezőképességgel) rendelkeznek. Ezért éltek túl sok mindent és magas kort érhettek meg, de ez a védekezőképesség az idő múltával és az egyéb megjelenő krónikus betegségek miatt (szívbetegség, diabetes, daganatos megbetegedések, stb.), fogékonnyá teszi őket egy vírusos felülfertőzésre. Az immunrendszer Covid elleni védekezőképességét javítani lehetne az általam már említett kanyaró vírus elleni újraoltással, mivel bizonyos hasonlóság van a két vírus között. A jelenlegi fiatal korosztálynál (gyermekek), az oltásellenes lobbi, illetve a magas életszínvonalat biztosító országokban a “steril” életkörülmények gátolták a korábban említett ellenállóképesség kialakulását, ezért van a nyugati országokban több megbetegedés és haláleset a gyermek populációban is.

Visszatér a járvány? Visszatérhet a koronavírus ősszel? Elképzelhető, hogy akkor olyan járványt okoz, mint mondjuk Olaszországban? A második hullám is ugyanazokat a lakossági csoportokat veszélyezteti, mint az első?

Bár egy vírus sok mindenre képes és biztosat kijelenteni nem lehet, de az a jelenség, hogy a korábbi koronavírus járványok (SARS, MERS) nem tértek vissza, bizakodásra adhat okot. Magam arra tippelek, hogy nem fog.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink