Vér őssejtből

A vérátömlesztéshez szükséges vérkészletek a világ egyetlen országában sem elegendőek. Most úgy látszik, lassan vége szakad a véradókért folytatott szakadatlan toborzó küzdelemnek. Egy francia kutatócsoportnak sikerült csontvelői őssejtekből előállított vért embernek beadni. Marie-Caiherina Giarratana a párizsi Pierre és Marié Curie Egyetem munkatársa az amerikai hematológus társaság szaklapjában tette közzé, hogy sikeres vérátömlesztést hajtott végre olyan vörösvérsejtekkel, amiket vérképző őssejtek szaporításával, laboratóriumban állítottak elő.

Az őssejteket csontvelőből nyerték, majd ezeket érett vörösvérsejtekké fejlesztették és ugyanannak az önkéntesnek adták be, akiből az őssejtet vették. Az orvosi gyakorlatban létezik ugyan egy hasonló módszer. Tervezett műtét előtt vért vesznek, majd, amikor itt az ideje, ezt adják vissza a betegnek. Csakhogy a francia tudósok a betegtől nem vért, hanem őssejtet vettek és ebből valódi, de mégis mesterséges vért állítottak elő. Öt nappal a beadás után a vörösvérsejtek 97 százaléka, 26 nap után 50 százaléka volt még a keringésben. Ez a „túlélés" azonos a normál vörösvérsejtek élettartamával.

A beadott sejtek tehát biztonságosnak bizonyultak, azaz nem alakultak át például rosszindulatú sejtekké, továbbá a mérések szerint minden paraméterben megegyeztek a „normál" vörösvérsejtekkel, oxigént vettek fel a tüdőben, majd leadták a szövetekben. Robert Lanza, aki tagja volt annak a munkacsoportnak, amely embrionális őssejtekből először állított elő vért 2008-ban, ugyancsak elismeréssel szólt a mostani bejelentésről. Először bizonyosodott be, hogy az őssejtből szaporított vörösvérsejtek a befogadó szervezetben nemcsak, hogy épek maradnak, de élettartamuk is megfelel a normális sejtekének.

Bár az őssejtes vér jelentős előrelépés, mind a mai napig folynak a mesterséges vérpótlással kapcsolatos kísérletek is, például olyan pótvérrel, ami a vörösvérsejtek oxigénszállító anyagát, a hemoglobint használja. Ennek is vannak kétségtelen előnyei, így például, szemben a normál vérrel, nem igényel hűtve tárolást. Ez nagyon fontos, ha nagy mennyiségben van szükség vérre, vagy a készítményt távoli vidékekre kell szállítani. Annál is inkább szükséges az alternatívák kutatása, mivel ahhoz, hogy Marie-Catherina Giarratana módszere a gyakorlatban is használható legyen, egyetlen vérátömlesztéshez a most előállított 10 milliárd sejt kétszázszorosa szükséges, ami azt jelenti, hogy 400 liter folyadékot kellene a beteg keringésébe juttatni.