Százezrek betegedhettek volna meg

Mint arról már a napilapok, hírműsorok beszámoltak: lakossági bejelentés nyomán december 9-én egy csepeli üzemben az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Szolgálat  74 ezer kilogramm romlott a fagyasztott és előhűtött húst foglalt le. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az ügy kapcsán fokozott fogyasztóvédelmi ellenőrzésről tartott megbeszélést a szakemberekkel. A kormányfő a parlamentben is felszólalt, és hangsúlyozta, az 50 millió forint értékű feketeáru 150 ezer családhoz juthatott volna el.

A Csepelen lefoglalt, részben romlott baromfihús megsemmisítése 4-5 millió forintba került a hatóságoknak. Hajós Ádám, a Budapest Fővárosi Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Állomás igazgató főorvosa a Népszavának elmondta, pénteken mentek ki először a helyszínre a szakemberek. Az állatorvosok zárolták az illegális húsüzemben talált 16 tonna baromfihúst. Azt is megállapították, hogy az egész és darabolt baromfi nagy részének szavatossági ideje lejárt, a mélyhűtött, illetve előhűtött termékeket pedig nem az előírásoknak megfelelően tárolták.

December 12-én az állategészségügyi szakemberek az igazgató főorvos vezetésével, a rendőrség és a pénzügyőrség támogatásával érkeztek a helyszínre. Megállapították: a hét végén újabb rakományok érkeztek az illegális csepeli húsüzembe. A részben már romlott baromfitermékeket az ATEV hódmezővásárhelyi telepén megsemmisítették. Az igazgató főorvos a Népszavának elmondta, az elmúlt 30 évben nem találkozott a csepelihez hasonló méretű illegális húsfeldolgozással. A piacokra, baromfiboltokba nem került áru a csepeli telephelyről.

Riasztották az uniót a csepeli hús miatt
A magyar Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Szolgálat gyorsriasztást küldött a romlott baromfihúsról az Európai Unió (EU) tagországaiba. Süth Miklós országos főállatorvos a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, az üzenetben azoknak a cseh, szlovák és lengyel feldolgozóüzemeknek a neve található, amelyektől beszerezték a hét végén Csepelen megtalált hetvenhárom tonna rossz minőségű csirkét és pulykát. A közösség élelmiszer-biztonsággal foglalkozó hatóságai tudomást szereztek a magyarországi húsbotrányról, és megtehetik a szükséges óvintézkedéseket. A vizsgálat szakaszában még nem tudni, hogy a külföldi feldolgozócégek vezetőit terheli-e felelősség a magyarországi értékesítés miatt. Az unióban kialakított ellenőrzési rendszerben a dokumentumok alapján a kész hústerméktől el lehet jutni az állattartókig, ezért az egész termelési-kereskedelmi láncolat összes szereplője kontrollra számíthat. Az ügyről Süth Miklós beszél majd Brüsszelben, az EU főállatorvosainak e heti értekezletén.

Európai húsbotrányok: csökkenő fogyasztás
Az egészségügyi és fogyasztóvédelmi szakemberek intelmei alapján visszaesett húsforgalom 2003-2004-re stabilizálódni látszott: a legnépesebb uniós államban, az NSZK-ban például az 1999-ben még 15,5 kilós fejenkénti éves marhahúskvóta 2001-ben 10 kilogramm alá zuhant, de 2005-ben már ismét 13 kilóra prognosztizálják - írja a Népszava.

A madárinfluenza-pánik miatt a kereskedők aggódnak, hogy a 2005-ös kereslet a megszokott évi 17-18 kilogrammos fejenkénti szárnyashús-fogyasztás alatt marad. Az elmúlt hónapokban német, dán és kelet-európai boltok polcain megjelent lejárt szavatosságú vagy emberi táplálkozásra alkalmatlan „Made in Germany" húskészítmények óvatossá tették a polgárokat.

Az új berlini agrár- és fogyasztóvédelmi miniszter, Horst Seehofer (CSU) tízpontos „parancsban" foglalta össze az élelmiszerbotrány megfékezésének feladatait. A leglényegesebb elvárások: az állattenyésztők, a vágóhidak, a hűtőházak és a kereskedők fokozottabb kontrollja, az információáramlás gyorsítása, a lejárt szavatosságú, átdátumozott húskészítmények bejelentési kötelezettsége. Seehofer nagy hangsúlyt fektet arra, hogy lehetőleg mindig visszakövethető legyen, honnan származik egy-egy húsipari termék. December 9-én a saarbrückeni egészségügyi minisztérium közölte, a németországi Saar-vidéken tartott élelmiszer-ellenőrzés során bakteriálisan erősen szennyezett liba-, lazac- és pulykahúsra bukkantak A hatóságok 136 mintát vizsgáltak meg és kilencben olyan mértékű bakteriális szennyezettséget találtak, hogy a termékeket emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősítve kivonták a forgalomból.

Kétes eredetű marhák
Brit jelentések szerint több száz tonna ismeretlen eredetű marhahúst szállítottak egy ír gyárból uniós és más országokba - adta hírül a Magyar Hírlap. Az ügyet azért veszik komolyan a hatóságok, mert a szállítmány a szivacsos agyvelő-gyulladásos esetek területéről származik. A marha a legkönnyebben nyomon követhető hús az állatok egységes azonosítója miatt. Hasonló azonosítót terveznek a sertésekre is, mivel e téren nincs közös szabály.