A multitasking ára: lehetünk rá büszkék, de nem biztos hogy jót tesz

A multitasking a modern élet egyik alapélményévé vált – sokan hatékonyságnövelő eszköznek tartják. A kutatások azonban egyre inkább azt mutatják, hogy az agyunk nem erre lett kitalálva.

A mindennapokban multitaskingként emlegetett működés valójában ritkán jelent valódi párhuzamos feldolgozást. Az agy inkább gyorsan váltogat a feladatok között, ami folyamatos újrakonfigurálást igényel. Ez az úgynevezett „task switching” kognitív költséggel jár: minden váltásnál időt és energiát veszítünk. Ez a váltogatás nemcsak lassítja a munkát, hanem növeli a hibák számát is. Minél komplexebbek a feladatok, annál nagyobb a teljesítményromlás – mutatták ki az erre vonatkozó kutatások.

Csökkenő figyelem, romló memória

A gyakori megszakítások hatással vannak a figyelem fenntartására is. Kutatások kimutatták, hogy ha rendszeresen egyszerre több feladatot végzünk, az összefügghet a gyengébb szelektív figyelemmel: nehezebb kiszűrni a zavaró ingereket, és nehezebb tartósan egy dologra koncentrálni. A multitasking a munkamemóriát is megterheli, vagyis azt a rendszert, amely az aktuális információk ideiglenes tárolásáért és feldolgozásáért felel. Ennek következménye lehet, hogy nehezebben jegyzünk meg új információkat, és gyakrabban „veszítjük el a fonalat”.

A hatékonyság illúziója

Érdekes módon sokan mégis hatékonyabbnak érzik magukat multitasking közben. Ennek oka lehet, hogy a folyamatos váltás fenntart egyfajta aktivitásérzetet, miközben az agy valójában nem végez mély, fókuszált feldolgozást. Ezt a jelenséget „produktivitási illúziónak” nevezzük – úgy érezzük, sok mindennel haladunk, valójában azonban egyik feladatban sem teljesítünk optimálisan.

Van, amikor működhet?

Persze nem minden helyzet egyforma. Egyszerű, automatizált tevékenységek – például séta közbeni beszélgetés – valóban végezhetők párhuzamosan. A probléma elsősorban akkor jelentkezik, amikor több, tudatos figyelmet igénylő feladatot próbálunk egyszerre kezelni.

Mi lenne az ideális állapot?

A kutatások alapján a fókuszált, egyfeladatos munkavégzés hatékonyabb. Már az is segíthet, ha tudatosan csökkentjüka megszakításokat – például kikapcsoljuk az értesítéseket, vagy időblokkokban dolgozunk.

A multitasking nem feltétlenül „rossz szokás”, de nem is az a hatékonyságnövelő eszköz, aminek sokáig hittük. Az agyunk akkor működik a legjobban, ha nem osztjuk meg figyelmünket egyszerre több feladat között.

Források:

• American Psychological Association – Multitasking: Switching costs
• Proceedings of the National Academy of Sciences – Ophir E. et al.: Cognitive control in media multitaskers