Nem játék: a drámapedagógia a stresszkezelést is fejlesztheti

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

A drámapedagógia javíthatja a kamaszok mentális jóllétét, erősítheti a kommunikációs és közösségi készségeket, valamint a pedagógusok kiégésének megelőzésében is szerepet játszhat. Ennek ellenére az iskolák többségében ma is kevés teret kap, pedig kutatások szerint a rendszeres drámafoglalkozások számos kedvező hatással járnak a diákok és a tanárok számára egyaránt.

Kutatások szerint a mentális egészséget is támogatja

Könnyebben küzdenek meg a stresszel, empatikusabbak és nyitottabbak, szívesebben vesznek részt a közösséget érintő ügyekben, kevesebb időt töltenek a képernyő előtt, jobb a humorérzékük, magabiztosabban kommunikálnak, sőt otthon és az iskolában is jobban érzik magukat – ez jellemző azokra a diákokra, akik rendszeresen részt vesznek iskolai színházi és drámafoglalkozásokon a DICE (Drama Improves Lisbon Key Competences in Education) kutatás szerint.

A több mint ötezer európai diák – köztük magyar 13–16 évesek – bevonásával készült 2010-es felmérés eredményei egyértelműen rámutatnak: ezek a foglalkozások hatékonyan javítják a kamaszok mentális egészségét, a dráma mégsem kap elegendő figyelmet az iskolákban.

Nem ez az egyetlen kutatás, amely rámutat arra, milyen sokat nyerhetnének a gyerekek, ha az óvodákban és az iskolákban nagyobb szerepet kapna a dráma. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy minél több pedagógus megismerje a drámapedagógia sokszínű módszertanát. Ezt a célt szolgálja az is, amely évről évre drámapedagógiai és drámajáték-vezetői szakirányú továbbképzéseket indít pedagógusok számára.

A lehetőség adott, mégsem mindenhol élnek vele

A drámát a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek a 7. évfolyamban a kötelező, a középiskola 11–12. évfolyamán pedig a választható tantárgyak közé sorolják. Az iskolák szabad órakeretük terhére más évfolyamokon is beépíthetik a drámaórát, a módszertant pedig bármely más tantárgy oktatásában is alkalmazhatják.

Abban azonban jelentős különbségek vannak, hogy az intézmények élnek-e ezzel a lehetőséggel. Vannak olyan általános iskolák, ahol minden felső tagozatos osztálynak van drámaórája, máshol viszont a drámapedagógia szinte egyáltalán nem jelenik meg.

A pedagógusoknak is új lendületet adhat

Pedig a drámapedagógia nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok mentális jóllétére is pozitív hatással lehet.

„Tény, hogy ha egy pedagógus az óráján drámapedagógiai módszereket használ, az plusz feladatot jelent számára. De nemcsak a gyerekek, hanem ő is egészen máshogy dolgozik majd, mint ahogy szokott. Ez felfrissíti a tanításhoz való viszonyát, hiszen nagyobb szerepet kap a saját személyisége, kreativitása, gondolkodása, és közben a saját tanítványait is sokkal jobban megismerheti. Így válik a dráma hatékony eszközzé a tanári kiégés elleni küzdelemben” – mondja Bethlenfalvy Ádám, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Drámapedagógiai Központjának vezetője.