• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Biztos pénzforrásnak látszik az ápolói diploma

Regionális hírek Forrás: MTI

A jelentkezők alacsony száma miatt korábban felmerült, hogy a szakot nem minden évben hirdetik meg.

Növekszik az érdeklődés a diplomás ápolói képzés iránt a Pécsi Tudományegyetemen (PTE). Betlehem József, a PTE Egészségtudományi Karának (ETK) dékánja az MTI érdeklődésére elmondta: szeptemberben 65 leendő ápoló kezdheti meg tanulmányait a nappali tagozaton. A szakra idén több mint háromszoros volt a túljelentkezés annak ellenére, hogy az elmúlt évhez képest 55 százalékkal nőtt a keretszám.

"A jelenség azzal magyarázható, hogy a gazdasági válságban kialakult bizonytalan foglalkoztatási helyzetben a stabil állást kínáló egészségügy még a szerényebb kereseti lehetőségek ellenére is vonzza a fiatalokat" - jegyezte meg a dékán, aki azt sem zárja ki, hogy sokan a majdani külföldi munkavállalás és az ottani jobb fizetés reményében akarnak ápolók lenni.

Betlehem József kitért rá, a levelezős ápolóképzés iránt ugyan szerényebb, de folyamatos az érdeklődés. Az ide jelentkezők már ma is az egészségügyben dolgoznak, így új munkaerőt nem jelentenek az ágazat intézményeinek, de kvalifikáltabbakat igen.

"Az elmúlt tíz évben többször előfordult, hogy a szerény érdeklődés miatt még az ápolóképzés keretszámát sem sikerült feltölteni, s a PTE ETK vezetésében komolyan felmerült, hogy a szakot egyes években meg sem hirdetik a felvételizőknek" - mondta.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a kormány műszakpótlékkal kapcsolatos tervei kedvezőtlenül befolyásolhatják a képzésbe való jelentkezések ma még pozitív tendenciáit is.

A dékán szólt arról is, hogy az egészségtudományi képzés idén erősödik a Dél-Dunántúlon, a kar ugyanis képzéseire 2010-hez képest 46 százalékkal több hallgatót vehetett fel. Értékelése szerint ez komoly változást jelent azok után, hogy az oktatási irányítás 2003-hoz viszonyítva tavaly 56 százalékkal kevesebb diák felvételét engedélyezte számukra. Úgy vélte, hogy a keretszám növekedésének néhány év múlva kedvező hatása lehet a szakemberhiánnyal küszködő egészségügyi ellátórendszerre.

Betlehem József közölte: a kar hat alapszakán és öt mesterképzésén jelenleg több mint 2300-an tanulnak. Az idén új campust kapnak Pécs belvárosában, az egyetemi könyvtár egykori épületében.

A dékán kitért rá, hogy az ETK irányításával működik a Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola. Az intézményben ugyan még nem zárultak le a beiskolázások, de már most is látszik, hogy az érdeklődés ott is növekszik a középfokú egészségügyi képzések iránt.

Az elmúlt napokban több lap is foglalkozott azzal, hogy ápolók távoznak a PTE klinikáiról, és külföldön vállalnak munkát. A Népszabadság 40, az Új Dunántúli Napló 25 szakember távozásáról írt, előbbit cáfolta, utóbbit elismerte az egyetem vezetése.

A klinikai központ az MTI-hez is eljuttatott közleményében hangsúlyozta: a távozások tényét sajnálják, de a klinikák betegellátása a munkaszervezéssel és esetlegesen új dolgozók felvételével továbbra is biztonságos, a szakdolgozói létszám megfelel az előírásoknak.

Megjegyezték hogy a magyar ápolók szaktudása "eladható" külföldön. Voltak már hasonló időszakok, amikor egyszerre többen döntöttek a külföldi munkavállalás mellett. A tapasztalat az, hogy az ápolók két-három év múlva visszatérnek a hazai betegellátásba.