Vállára állva a város szellemisége egyszer csak föl- és kiemelkedett környezetéből.
Felavatták Szent-Györgyi Albert egészalakos szobrát, Bíró Lajos mátészalkai művész alkotását Szegeden hétfőn, a Nobel-díjas tudós születésének 120. évfordulóján. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora ünnepi beszédében hangsúlyozta, Szeged régóta tartozott magának azzal, hogy ilyesfajta emléket állítson az egyetem egykori rektorának.
A professzor emlékeztetett arra, hogy Klebelsberg Kuno egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter volt az, aki hazahívta a később szegedi kutatásaiért Nobel-díjjal kitüntetett tudóst. Ezért nem csak a szegediek tartoznak hálával neki, emlékiratai szerint a tudományos elismerés elnyerését követően maga Szent-Györgyi Albert első útja is a dómba vezetett, ahol tisztelgett Klebelsberg Kuno sírjánál - mondta.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Botka László (MSZP), Szeged polgármestere avatóbeszédében úgy fogalmazott, az ember egyedül nem láthat messzire, szükség van rá, hogy óriások vállára álljon. Szeged életében Szent-Györgyi lett az az óriás, akinek vállára állva a város szellemisége egyszer csak föl- és kiemelkedett környezetéből.
Abban a korban az egyre inkább náci befolyás alá kerülő országban Szeged egy csepp szabad és liberális angolszász szellemű szigetté vált, ahol épp Szent-Györgyi hatására formálódott át az oktatástól, a mindennapi érintkezésen át a sport megnövekedett presztízséig rengeteg minden - mondta a politikus.
Botka László úgy véli, ma is ki kell állni Szent-Györgyi Albert hite és meggyőződése mellett: akkor lesz sikeres Magyarország, ha ember és ember között nem a származás, a világnézet, a vallás, a pártállás, hanem a tudás, a tehetség, a munka tehet csak különbséget.