Kórokozók a római-parti talajmintákban

Számos kórokozó jelenlétét mutatta ki a Grazi Egyetem laboratóriuma azokban a talajmintákban, amelyeket az idén júniusi árvíz után a Római-parton gyűjtöttek. A mikroorganizmusok közül több is súlyos betegségek kiváltója lehet, ráadásul hosszú idővel az ár levonulása után is jelen lehetnek a környezetben, a teljes fertőtlenítés pedig nem oldható meg a helyi élővilág veszélyeztetése nélkül. A Római partért Egyesület a Római-part árvízvédelmének mielőbbi megoldását szorgalmazza - tudatta közleményében a szervezet.

Amint arra az idén júniusi árvíz előtti napokban is felhívta a figyelmet a Római partért Egyesület, a Duna 7,5 méteres vízállásánál kikapcsolják az áramszolgáltatást a Római-parton, ezáltal a csatornákban megszűnik a szennyvizek átemelése. Az árvíz által elöntött partot ellepi az emésztőkből és a csatornákból kiáramló szennyvíz és a folyó egyéb hordaléka.

Az árvíz levonulása után helyi civilek talajmintákat gyűjtöttek és küldtek független laboratóriumi vizsgálatra. Az alábbiakban a Grazi Orvostudományi Egyetem Higiéniai, Mikrobiológiai és Környezetorvosi Intézetének vizsgálati eredményei olvashatók a Római-parton vett talajminták alapján.

Az eredmények szerint a kórokozók (Enterococcusok, Clostridium perfringens, Salmonella (hastífusz), Fekális coliform-száma, E. coli tesztek lettek pozitívak) mennyisége túllépte a közterületeken megengedett határértéket.

Az elöntött területeken a talajban a fertőző baktériumok akár egy évvel az árvíz után is kimutathatóak lehetnek. A terület teljes fertőtlenítése nem megoldható a Duna vízi élővilágának veszélyeztetése nélkül. A Római-part felemelkedése és Budapest lakosságának egészséges környezethez való állampolgári joga – álláspontunk szerint – egy vízparti védművel biztosítható, amelynek tervezése és építése során figyelembe kell venni a part természeti adottságait. A Római-part 70 hektáros területe – amelyből 14 hektár állami tulajdon – az 1870-es évek óta legálisan beépített és urbanizált - áll a közleményben.