MTA: 25 gazdasági jelentőségű oltalom születik évente

Az MTA kutatóhelyei a gazdasági jelentőségű oltalmak arányában semmivel sem maradnak el a német Max Planck Társaság teljesítményétől. Az MTA kutatóhelyei már most is beágyazódnak a hazai innovációs rendszerbe, és érdemben hozzájárulnak a gazdaságilag hasznosítható szellemi alkotások kifejlesztéséhez. A kormányzattal közös cél ennek erősítése. 

Az MTA több mint 4000 főt foglalkoztató kutatóhálózatában túlnyomórészt felfedező (más néven alap-) kutatások folynak. E kutatások közvetlen hasznosulásának nem a legjobb mérőszáma a bejegyzett szabadalmak, oltalmak száma, hiszen például egy asztrofizikai, evolúcióbiológiai vagy matematikai felfedezés nagy valószínűséggel nem védhető le, ezzel szemben egy agrártudományi, kémiai vagy orvostudományi kutatási eredmény feltehetően elvihető az oltalom bejegyzésének fázisáig. 

Ezzel együtt szó sincs arról, hogy az MTA kutatói, kutatóintézetei ne védenék le azon szellemi alkotásaikat, melyekben ilyen értelemben is fantáziát látnak. 2003 és 2017 közti adatok alapján az MTA kutatóintézet-hálózatában évente átlagosan 25 gazdasági jelentőségű oltalom születik (ez hazai és nemzetközi megadott oltalmakat jelent, és a szabadalmak mellett ide tartoznak például a növényfajta-oltalmak is). A legtöbb védett szellemi alkotás a matematikai és természettudományok területéről érkezik, de bölcsészet és társadalomtudományi területen is elértek a kutatóhálózat munkatársai oltalommal védhető eredményeket (tegyük hozzá, a szellemi tulajdon nem mérhető kizárólagosan ezzel a mércével, hiszen a szerzői jog alá tartozó alkotások is részét képezik).

A Németország felfedező kutatásokkal foglalkozó intézeteit összefogó Max Planck Társaság (Max-Planck-Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaften e. V.; MPG) eredményeit elemezve az látható, hogy az intézethálózat sokévi átlagban körülbelül 100 gazdaságilag hasznosítható eredményről számol be – ezek között szerepelnek egyebek mellett növénynemesítési eljárások és szoftverek is. 

Az egyik lényeges különbség a két intézményhálózat között a kutatók létszáma. Míg az MPG nagyjából 23000 kutatót foglalkoztat, addig az MTA hálózatában a legfrissebb adatok szerint 2439 főállású kutató dolgozik. Ebből az következik, hogy a német intézethálózatban ezer kutatóra évente 4,34 gazdaságilag hasznosítható oltalom jut, addig a magyarban 10,04. 

A másik különbség abban áll, hogy mekkora állami költségvetési támogatással működnek az intézethálózatok. Az MPG támogatása forintra átszámolva 560 milliárdra rúg, ami azt jelenti, hogy évente tízmilliárd forint támogatásra jut 1,7 gazdaságilag hasznosítható oltalom. Az MTA kutatóhálózata 23 milliárd forint költségvetési támogatásban részesül, vagyis évi tízmilliárd forintra 10,7 gazdaságilag hasznosítható oltalom jut – ez majdnem tízszer akkora teljesítmény, mint ami a Max Planck Társaság intézményeit jellemzi. 

Az összképhez az is hozzátartozik, hogy a német és a magyar gazdaság innovációs potenciálja nagyon eltérő szinten van. Németországban egy év során több mint 100 ezer szabadalmat jegyeznek be, például 2017-ben 128 921-et. Magyarországon ehhez képest az évi 700 szabadalmi bejegyzés a jellemző. Más szóval az MPG jelentősége a gazdaságilag hasznosítható felfedezéseket illetően elhanyagolható a német innovációs rendszerben – szemben a Magyar Tudományos Akadémiával, amely érezhető pozitív hatást fejt ki a hazai kontextusban. Tegyük még ehhez hozzá, hogy 2018-ban az MTA kutatóhálózata összesen mintegy 4 milliárd forint bevételt realizált az ipari kapcsolatokból, ami a költségvetési támogatásának majdnem egyötöde. Téves tehát az a nézet, amely szerint az MTA kutatóhelyei ne lennének beágyazódva a hazai innovációs rendszerbe; hogy ne járulnának hozzá érdemben a szabadalmak kifejlesztéséhez; vagy hogy el lennének szigetelve a vállalati szférától. 

Mindemellett a kutatóintézeti hálózat számottevő további innovációs potenciállal rendelkezik, és ezek kihasználásában, fejlesztésében közösek az Akadémia céljai a Kormánnyal. Ezért is állítottuk össze az Eötvös 2020+ programot, mely kifejezetten a kutatóhelyek és az innovációs rendszer más szereplői közötti kapcsolatokra és együttműködésre fókuszál. A programról, mely konkrét javaslatokat is megfogalmaz a hazai innovációs politika számára, itt lehet bővebben olvasni. 

A Magyar Tudományos Akadémia több ezer kutatónak ad munkát, nemzetközi szinten elismert alapkutatási műhelyek százait működteti, de az innováció felkarolására is nagy hangsúlyt fektet. Cikkünkben áttekintést adunk munkájukról és eredményeikről. 

Forrás: istockphoto.com