Nemzeti Agykutatási Program: itthon tartani a tudást
Regionális hírek
Forrás: Weborvos
Több mint egymilliárd forint érkezik a pécsi egyetemre a projekt során.
A NAP célja a felfedező kutatások, a megelőzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása, a gyógyszerfejlesztés, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzése, az akadémiai, egyetemi, klinikai kutatás és az egészségipari kutatás-fejlesztés közötti kapcsolat megerősítése. Mindezt a transzlációs kutatási programok számának növelésével, továbbá az egyetemi, klinikai és gyógyszergyári kutatóhelyek közötti együttműködések támogatásával igyekszik elérni.
„Magyarországnak és az európai országoknak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy az agyműködés és az agyi működési zavarok feltárására irányuló kutatás kiemelt helyet kapjon a társadalmi célok között. A cél az európai, így a hazai társadalmi szükségletekkel, elvárásokkal találkozik. Egyben az Európai Unió kutatási stratégiájával is összhangban van. A program annak esélyét növeli, hogy kutatóinknak a jövőben sikerül további jelentős EU és más külföldi kutatási forrásokat elnyerniük" – jelentette ki dr. Oberfrank Ferenc, a NAP igazgatója, az MTA KOKI ügyvezető igazgatója.
A NAP első tudományos rendezvénye Pécsett
A NAP program előkészítésében vezető agykutatók, szakértők, kormányzati és MTA szakemberek vettek részt. A „Nemzeti Agykutatási Program" elnöklésére a „The Brain Prize" kitüntetettje, Freund Tamás akadémikus kapott felkérést, aki a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) igazgatója, az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (FENS) korábbi elnöke, valamint J.M. Barroso EU Bizottsági elnök Tudományos és Technológiai Tanácsadó Testületének tagja. Freund Tamás és a KOKI révén a NAP az eddigi legnagyobb közös európai kutatási vállalkozáshoz, az EU Bizottság FET Flagship programjának keretében induló „Human Brain Project"-hez is kapcsolódik.
A pillérek és elnökeik-társelnökeik:
Felfedező kutatások – Nusser Zoltán, Tamás Gábor
Klinikai idegtudományi kutatások – Dóczi Tamás, Bitter István, Vécsei László
Gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások – Szombathelyi Zsolt, Keserű György
Bionikai és Infobionikai kutatások – Ulbert István, Erőss Loránd
Társadalmi kihívások – Oberfrank Ferenc, Csiba László
Tömött sorok - a pécsi konferencia hallgatósága
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ fejlett részén a teljes betegségteher csaknem harmadáért az agy betegségei a felelősek. 2010-ben például 30 európai ország agyi-, mentális és neurológiai betegségekből eredő éves költségterhét (mely tartalmazza a szociális ellátás árát és a közvetett költségeket, például az elveszett munkanapokat, sőt a megrövidült életidőt) 798 milliárd euróra becsülték, ami több mint a szív-, érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz költségei együttesen.
1. Miért az idegrendszert kutatják?
• Rohamosan nő a depresszió, a szorongás, a pánikbetegség, az addikció, a krónikus stressz és a skizofrénia előfordulása.
• Leggyakrabban idegrendszerrel összefüggő tünetekkel fordul az ember orvoshoz.
• Idegrendszeri betegségek lappangnak, lappangó járványként teszik tönkre az egyén, a család és a társadalom életét.
• Ezzel nincs tisztában a társadalom.
2. Miért alapkutatás?
• A K+F tevékenység a jövő fejlődésének záloga.
3. Miért klinikai kutatás?
• Versenyben lenni a tudásért, itthon tartani, hazahozni a szürkeállományt
• Jobb minőségű képzés
• Erre semmilyen más állami forrás nincs
Freund Tamás előadást tart a NAP első konferenciáján
A NAP alprogramjai: minőségi pénzelosztás
Az ’A’-alprogram stratégiai célja a már meglévő egyetemi és kutatóintézeti idegtudományi kutatócsoportok megerősítése és az akadémiai-ipari kapcsolat fejlesztése. Ezeket a célokat korszerű kutatási technológiákkal, új technikák, eszközök, megközelítések bevezetésével, továbbá a legkiválóbb kutatók megtartásával az optimális kutatási feltételek biztosításával, a fiatal tehetségek önállósodásának elősegítésével, végül az egyetemi hallgatók és a posztgraduális képzésben részesülők agykutatásba való fokozott bevonásával kívánja elérni. 2013 augusztusában a NAP 58 kutatási tervet ítélt támogatásra érdemesnek. Az ’A’-alprogram keretében négy év alatt 6,4 milliárd forint (21,33 millió €) áll az agykutatás rendelkezésére.
A NAP ’B’-alprogramjának fő célja az „agyelszívás" (brain drain) visszafordítása és kiegyensúlyozása külföldön dolgozó kutatók meghívásával és alkalmazásával. Rövid és középtávon a program a vezető magyar kutatók hazatérését, beilleszkedését, illetve induló támogatás és optimális kutatási feltételek megteremtésével a legkiválóbb fiatal kutatóink itthon tartását hivatott szolgálni. Hosszú távú célunk a kutatói mobilitás elősegítése és akár vezetőként is külföldi kutatók bevonása a hazai kutatómunkába. A ‘B’ alprogram központi szerve az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája. Az alprogram 2014 januárjában indult és 5,6 milliárd forinttal (18,66 millió €) gazdálkodhat, amivel 3-4 évig 15-30 újonnan alakuló kutatócsoport működtethető.
A NAP Pécsett
• Legalább 1,1 milliárd forint támogatási forrás érkezik Pécsre, de ez megnőhet akár 1,7 milliárd forintra is.
• Egy 4,7 T (tesla) térerejű kisállat MR-berendezés települ a Pécsi Tudományegyetemre, ami a PTE jelenlegi MR-diagnosztikai és kutatási hátterére épül rá.
• Pécsett tartja és Pécsett képzi a szakembereket.
• Pécsett tartja a tehetségeket.
• Jobbá teszi az orvosképzést, emeli az oktatógárda színvonalát.
• Európai színvonalú kutatógárdát alakít ki a PTE-n.
• A klinikai idegtudományi kutatási egyik európai fellegvárává teszi Pécset.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!