• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Orbán: Magyarország kutatás-fejlesztési központtá válhat

Regionális hírek Forrás: MTI

A tudományos nagyberuházás egy egyedülálló európai kutatóintézetet teremt. (frissített)

Létre kell hozni a tudományos kutatóközpontok egész hálózatát, és Magyarország nemcsak termelési, hanem majd kutatás-fejlesztési központtá is válhat - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a szegedi lézerközpont ünnepélyes alapkőletételekor. A kormányfő emlékeztetett rá, a közelmúltban készült el az akadémia természettudományi kutatóközpontja és a CERN adatközpontja. A miniszterelnök reményei szerint a kutatóközpontok sora bővülni fog és Magyarország nemcsak termelési, hanem majd kutatás-fejlesztési központtá is válhat.

Orbán Viktor elmondta, a Magyar Tudományos Akadémia által kidolgozott program alapján és egy hosszabb távú stratégia részeként 2010-től jelentősen bővült a tudományra fordított források nagysága. A kutatóközpont szimbolikus helyszínre, egy volt szovjet laktanya helyére épül. „Azon a helyen, ahol korábban Magyarország megszállásának és elnyomásának egyik bázisa volt most hamarosan hazánk gazdasági és szellemi felemelkedésének intézménye állhat majd" – közölte a kormányfő.

Az európai együttműködéssel létrejövő beruházás vissza nem térő lehetőség az ország számára. Az, hogy a kutatóközpont Szegedre kerülhet, többek között köszönhető a világszerte elismert egyetemnek, és az ország által elért eredményeknek, annak, hogy Magyarország egyre inkább visszaszerzi nemzetközi tekintélyét – fejtette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök beszédében gratulált Botka Lászlónak, Szeged szocialista polgármesterének a város által elért eredményekhez. Mint mondta, a kormány átvállalta az önkormányzat mintegy 25 milliárd forintnyi adósságát, hat és fél év alatt pedig 293,4 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett, illetve érkezik a csongrádi megyeszékhelyre.

Orbán Viktor miniszterelnök (elöl j) és Wolfgang Sander, az ELI-DC igazgatója (elöl b) elhelyezik a több mint 60 milliárd forintos költséggel épülő szegedi lézerközpont alapkövét 2014. február 6-án. Mögöttük Botka László polgármester (MSZP), Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, valamint B. Nagy László és Bohács Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselői (b-j). MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely 

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, hangsúlyozta a kutatóközpont létrehozásával Európa biztosíthatja elsőségét a lézerfizika tudományterületén a világban.

A akadémikus, lézerfizikus kifejtette, bízik benne, hogy a kutatóközpont alapkőletételét követően hamarosan elindulhat az azt körbevevő tudáspark kialakítása is.

A közvetlenül mintegy négyszáz, közvetve akár négy-, ötezer embernek is munkát adó szegedi lézerközpont kialakításának első fázisában a kutatóközpont épülete és a lézertechnológia egy része készül el, erre 85 százaléka uniós, 15 százalékban hazai forrásból 37 milliárd forint fordítható. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban további 24,3 milliárd forintot szánnak a központban további speciális paraméterekkel rendelkező kutatóberendezések kialakítására. A beruházás második fázisának befejezése 2018-ra várható.

A 24400 négyzetméter alapterületű kutatóközpont jól megközelíthető helyszínen az M5-ös és az M43-as autópálya csomópontjához közel a városközponttól 5 kilométerre található 16 hektáros területen építik föl. A csúcstechnológiát képviselő kutatási berendezések épületrészeinek tervezésekor speciális műszaki feltételeknek kellett megfelelni, elsősorban a rezgésvédelem, a termikus stabilitás, a relatív páratartalom, a tisztaterek és a sugárvédelem tekintetében.

A tudományos nagyberuházás célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel előállított további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. A berendezés várhatóan nem csak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai-, orvosi- és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi elérhetővé.

Kétéves csúszással, de végre elkezdődött az építés
Bár a Fidesz-kormány késlekedése miatt kétéves csúszással, de végre elkezdődött a lézerközpont építése, amely új fejezetet nyithat Szeged életében - írta Botka László (MSZP) polgármester a kutatóközpont csütörtöki ünnepélyes alapkőletétele kapcsán az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az Európai Unió lézerközpontra kiírt pályázatát a Bajnai-kormány idején, 2009-ben, neves nyugat-európai nagyvárosokat maga mögött hagyva nyerte meg Szeged. A kormány biztosította az előkészítéshez szükséges forrást, ám ennek folyósítását a 2010-ben hivatalba lépő kabinet leállította. Ezután csaknem két évig kormányzati nyilatkozatok sora vonta kétségbe a fejlesztés szükségességét, az EU viszont ragaszkodott a beruházás megvalósításához, amit végül a kormány is elfogadott - írta az MSZP országos választmányi elnöki posztját is betöltő politikus.