Eddigi pályája csúcspontjaként értékeli "A magasabb rendű fehérjeszerveződések elmosódott szerkezeti világa" témájában a Cell májusi számában megjelent cikket
Fuxreiter Mónika, a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet egyetemi docense -
közölte weboldalán az egyetem. - Mi a közös Steven Hawking világhírű brit fizikus betegségében, az egészséges szervezet stresszválaszában és a vírusfertőzések elleni védekezésben? Mindegyik folyamatban nagyszámú fehérjemolekula egymáshoz kapcsolódásával létrejövő, változó összetételű és szerkezetű képződmények vagy sejtszervecskék vesznek részt. Ezekben a környezeti hatásokra reagálva sokszor csekély változás is visszafordíthatatlan, betegséghez vezető folyamatokat indíthat el – tájékoztatott az MTA-DE Lendület Fehérjedinamikai Kutatócsoport vezetője.
Fuxreiter Mónika szerint nagyon izgalmas kérdés, hogy szerkezetileg miként jellemezhetők részletesen a fehérjék magasabb rendű szerveződései. Méretük, változó összetételük és heterogén struktúrájuk miatt ugyanis ezeknek a rendszereknek a megismerése kihívást jelent a szakemberek számára. A gyógyszerkutatások szempontjából ugyanakkor alapvető jelentőségű, hogy feltárják e fehérjekapcsolatok kialakulásának pontos szerkezeti mechanizmusát.
A Cell folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálja, hogy találhatók-e közös jellegzetességek a különböző fehérjeszerveződésekben, illetve milyen molekuláris tényezők szabályozzák ezeket a képződményeket.
Fuxreiter Mónika elméleti kutatóként mintegy tíz éve elemzi a stabil szerkezettel nem rendelkező fehérjéket. A cikk ebben az évtizedes munkában teszi fel az i-re a pontot – ahogyan ő fogalmaz –, ám reméli a kutatás itt nem áll meg. Célja, hogy 5-10 éves távlatban olyan válaszokat kaphasson, amelyeket a gyógyszeripar akár az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór terápiájában is hasznosíthat.