Sokan várják az új makói gyógyfürdőt

A makói önkormányzat megbízásából 500-500 fős magyar, szerb és román mintacsoport megkérdezésével országhatárokon átnyúló felmérés vizsgálta a készülő új fürdőre mutatkozó igényeket és a beruházás várható hatásait. A kiterjedt mintavételt az indokolta, hogy a fürdő elsősorban a Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyék, a romániai Arad- és Temesvár megyék, valamint a szerbiai Újvidéki terület által határolta régióból várja majd látogatóit. A vizsgálat több korosztályt is átfogott a 18 év feletti fiataloktól és felnőttektől kezdve a családosokon át a nyugdíjasokig. A kutatással párhuzamosan sor került turisztikai szakértők és a makói közéletet meghatározó helyi lakosok, ún. véleményvezérek álláspontjainak megismerésére is. Valamennyi vizsgálat arra kereste a választ, hogy a Makovecz Imre nagyszabású tervei alapján készülő komplexum milyen fogadtatásra számíthat, ha megnyitja kapuit 2012. január 20-án.

A megkérdezettek közül a magyarok 65%-a belföldön, míg a román és szerb többség inkább külföldre utazik. Wellness és termálvíz-, valamint gyógyászati célból a magyarok és románok egyharmada utazna. Általánosságban az időseket a gyógyvizes szolgáltatások, a fiatalokat a wellness, a családosokat pedig a vízi élményparkok vonzzák. Míg a magyarok a tengerpart miatt utaznak külföldre, addig a románok és szerbek (főként az idősebbek) szívesen keresik fel a külföldi gyógyfürdőket. A szerbek úticéljaik közt negyedik helyen említik a gyógyfürdős utazást, a románok a nyolcadik helyen. A két szomszédos ország válaszadóinak átlagosan 70%-a, a fiataloknak 90%-a járt Magyarországon az elmúlt években.

Az úticélt leginkább személyes ajánlás révén tűzi ki mindhárom náció. Az internetet főként a magyarok és a fiatalok böngészik, az idősek tévéből és magazinokból merítenek információt. Az utazásokra általában saját szervezésben kerül sor, egyedül a szerbek veszik igénybe nagyobb arányban az utazási irodák segítségét.

Az úticél vonzóbbá tételében elsősorban a szép környezet, a vendégszeretet, a gasztronómiai különlegességek és a városi látványosságok számítanak. A termálvíz jelenlétét a szerb és román válaszadók ötödikként említik, a magyaroknál hatodik helyen szerepel. Az idősebbeknél vonzerőt jelent az iszappakolás és a mozgásszervi betegségek kezelése. A fiatalok (és a szerbek többsége) a vízisportokat és csúszdaparkokat preferálná. A szállodák esetében a legfontosabb elvárás a házias konyha és a fürdőzési lehetőség a közelben. A wellness- és gyógyközpontokkal szemben támasztott igények közt pedig a gyógyvizes ülőmedence, a sóbarlang és a gyógymasszázs szerepel.

Mind a szerbek, mind a románok elismerik, hogy Magyarország kiemelkedő gyógyvízkészlettel rendelkezik, ahová érdemes kezelésre utazni. A szerb válaszadók fele tervezi is, hogy a jövőben gyógyvíz miatt fog utazni, a magyaroknak a harmada gondol ugyanerre. A wellness szolgáltatásokra is leginkább a szerbek és magyarok áldoznának, főként a fiatal párok.
A válaszadók átlag 77.000 Ft-ot költenének egyhetes magyarországi utazásukra, de a külföldiek ennél jóval többet is áldoznának. Valamivel többet hajlandóak fizetni egy olyan településen, ahol gyógyvíz is található. Jegyárak tekintetében a megkérdezettek átlagosan 4.300 Ft-ot fizetnének egy wellness-szolgáltatást is nyújtó gyógyfürdő belépőjéért. Makó esetében ez valamivel kevesebb, 3.700 Ft körüli összeg, de a szerbek ennél jóval többet, akár 4.800 Ft-ot is hajlandóak lennének kiadni. A tervek szerint a felnőtt belépő hétköznap 2.200 Ft lesz.

A Makó ismertségére irányuló kérdések szerint a város elsősorban jellegzetes hagymájáról ismert, de egyéb nevezetességek is népszerűek, mint például a városban született Ford T-modell tervezőjének, Galamb Józsefnek az emlékét őrző múzeum. A válaszadóknak mintegy fele, a románoknak csaknem 61%-a járt már a városban, és 56%-uk a Hagymatikum épüléséről is hallott. A makói gyógyvíz kedvező hatása is ismert a megkérdezettek körében és 46%-uk szívesen el is látogatna az új fürdőbe.

Hasonlóan nyilatkoztak a Hagymatikumot bejáró szakértők és helyiek is. A várható szolgáltatások sokszínűsége, a wellness és a mozgásszervi-, vagy a marosi gyógyiszappal vegyített termálvizes gyógymódok, valamint a fürdő épületének közelsége a városközponthoz és egyedi építészeti stílusa pozitív visszajelzéseket igazolt. Bár akadnak még területek, ahol érdemes még hatékonyabb és gazdaságosabb megoldásokat találni, de valamennyi meghívott közös véleménye az volt, hogy a beruházással Makó előrébb léphet a régiós versenyben. Már eddig is több új munkahely létesült a fürdőhöz kapcsolódóan, ami a megnyitással tovább bővülhet. A 2012. január 20-án nyíló impozáns épület városképi jelentőségű lesz, s az új fürdő nemcsak Makó turisztikai gazdaságát lendítheti fel, hanem az egész város életét felpezsdítheti.