• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Tizenhét ember lett rosszul a fürdőben

Regionális hírek Forrás: MTI

A sérülteket ellátták, a fürdőt a hatóságok kiürítették, a területet pedig lezárták.

Tizenhét ember lett rosszul pénteken a Heves megyei Demjén termálfürdőjében, amikor a gépházban kénsav hipóval keveredett, és az így keletkező gáz a levegőbe jutott - tájékoztatta a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság sajtóügyeletese az MTI-t. Hevesi Katalin elmondta, a helyszínre nagy erőkkel kiérkező mentők a sérülteket ellátták, a fürdőt a hatóságok kiürítették, a területet pedig lezárták. A lezárt területre csak légzésvédő felszereléssel lehet belépni.

Tájékoztatása szerint a katasztrófavédelem ügyeletére fél 12-kor érkezett a bejelentés a történtekről. A mentésben az egri tűzoltók mellett részt vesz a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mobil laborja. A baleset körülményeinek felderítése azonnal megkezdődött az Egri Járási Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Munkavédelmi Felügyelőség bevonásával - közölte Hevesi Katalin.

MTI fotó:Komka Péter

Murányi Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola kémia tanszékének vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a hipót bármilyen savval keverve klórgáz szabadul fel, amely igen mérgező anyag, tüdővizenyőt, légzési nehézségeket, rosszullétet okozhat. Minél erősebb savval keveredik az anyag, annál intenzívebb a klórgázképződés, ezért ezt a szert már az első világháborúban is harci gázként alkalmazták.

Ez a baleset nagyon gyakori a háztartásokban, ezért már az általános iskolában tanítják a gyerekeknek, miként kell megelőzni az ilyen eseteket - mondta a kémikus.

A Heves megyei hírportál úgy értesült, hogy a fürdővendégek egyszer csak kellemetlen, szúrós szagot éreztek az úszómedence környékén, néhány perc múlva pedig szédülni kezdtek és erősen köhögtek. Tóth Péter, a fürdő ügyvezető igazgatója azt mondta a heol.hu-nak, hogy egy szolnoki cég munkatársa okozta a balesetet. A vegyszereket szállító társaság tapasztalatlan dolgozója a kénsavas és a hipós tartályt rosszul kezelte, és a két anyag egymással keveredhetett, a veszélyes elegy pedig a levegőbe jutott.

A fürdőszövetség szerint biztonságosak a magyar fürdők
A Magyar Fürdőszövetség szerint biztonságosak a magyar fürdők, a fertőtlenítésre használt vegyszerek kezelésénél azonban nem lehet kizárni az emberi tényezőt - mondta a szervezet ügyvezető elnöke az MTI-nek annak kapcsán, hogy pénteken 17 ember lett rosszul a Heves megyei Demjén fürdőjében, amikor klórgáz került a levegőbe. Épp az ilyen és ehhez hasonló balesetek elkerülése érdekében született meg a fürdőszövetség kezdeményezése nyomán az a döntés, hogy szeptembertől csak OKJ tanfolyam elvégzése után lehet fürdőgépészi munkakört ellátni - közölte Vancsura Miklós.

Mint elmondta, a magyarországi fürdőkben igen ritkák a vegyi balesetek, mert szigorú szabványok vonatkoznak a fertőtlenítéshez használt vegyszerek tárolására és használatára, illetve rendszeresen ellenőrzik azok betartását. Tavaly csupán egy olyan baleset történt, amikor klórgáz került egy fürdő levegőjébe - tette hozzá.

A magyarországi fürdőkben két eljárás terjedt el. Az egyik, amikor a reakcióba lépő vegyszerek használatával állítják elő a fertőtlenítőszert. A másik, amikor elektrolízis nyomán folyékony formában juttatják a vízbe a klórt. Ez utóbbi biztonságosabb, mert kizárja a gázképződést - magyarázta az ügyvezető elnök. Ugyanakkor az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek arra törekednek, hogy a klórt mint fertőtlenítő anyagot egyre inkább kiszorítsák a fürdőkből - jegyezte meg.

A vegyszerek helyett úgynevezett ultraszűrőket használnak, amelyek a baktériumokat és a vírusokat ki tudják szűrni a vízből. Ez a klór okozta mellékhatásokat, például a szemek bevörösödését is kiküszöböli. Magyarországon Sárváron helyeztek üzembe először ultraszűrős fertőtlenítési technológiával működő fürdőt - mondta Vancsura Miklós.