Túl van az 50. speciális CRS-HIPEC-beavatkozáson a SE munkacsoportja

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, valamint a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika közös, hashártya-daganatokkal foglalkozó sebészeti munkacsoportja: sikeresen elvégezték az 50. CRS-HIPEC-beavatkozást. A kezdetben elsősorban petefészekrák kezelésére bevezetett módszert időközben egyes féregnyúlvány-, és vastagbél-daganatos esetekben is alkalmazzák, de több más ritka onkológiai megbetegedésnél is ígéretes lehet - adta hírül az egyetemi portál.

Évekig tartó előkészítés, külföldi továbbképzések és a betegellátást segítő eszközök beszerzése előzte meg az első citoreduktív műtétet (CRS) hipertermiás intraperitoneális kemoterápiával (HIPEC) kombináló beavatkozást 2021 nyarán – közölte a honlappal dr. Máté Szabolcs, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Onkológiai és Daganatsebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa.

Az eljárást azóta egyre több indikáció esetén alkalmazzák. „Az elmúlt időszakban intézeti protokollt dolgoztunk ki és publikáltunk a féregnyúlvány (»vakbél«) és a vastagbél eredetű daganatok hashártya-szóródással járó eseteinek CRS+HIPEC-kezelésére is, a programban eddig elvégzett összes műtét több mint 20 százaléka már ilyen indikációból történt” – közölte dr. Huszty Gergely, a STéG adjunktusa, a gasztrointesztinális eredetű HIPEC program vezetője. Az eljárás ígéretes lehet egyes gyomordaganatok, valamint a hashártya egy ritka, de rendkívül agresszív daganata, a mesothelioma kezelésében is.

„Az ötvenedik beavatkozás 2024 januárjának második felében történt meg; azt vastagbél eredetű, hashártya áttétet adó daganat miatt végeztük el egy férfi páciensen” – mondta dr. Huszty Gergely. 

A legnagyobb számban petefészekrákos betegek esetében alkalmazott CRS+HIPEC-eljárás elsődleges célja a hashártyán terjedő daganatok kezelése. Ehhez olykor a teljes hashártya mellett egyes szervek részleges vagy teljes eltávolítására is sor kerülhet, majd a sikeres tumoreltávolító műtét végén, a zárt hasüregben egy perfúzor segítségével alkalmazzák a melegített hasüregi kemoterápiás kezelést. Ez az ún. hipertermia amellett, hogy közvetlenül is pusztító hatással bír az esetleges fennmaradt daganatsejtekre, növeli a kemoterápia hatékonyságát, mivel segíti a gyógyszer bejutását a felszíni sejtekbe.

„Rendhagyó módon nálunk nem technikusi személyzet kezeli a HIPEC perfúzor berendezést, hanem a nőgyógyászati onkoteam orvosai – részben azért, mert fontosnak tartom, hogy az orvosi csapat a beavatkozás minden lépésével tisztában legyen” – mondta dr. Máté Szabolcs. A műtétek komplexitásuktól függően általában 3-6 óra hosszat tartanak, de ennél lényegesen hosszabb beavatkozások is előfordulhatnak. „A kezelésnek számos technikai feltétele, buktatója van, és szép számmal merülnek fel kérdések a módszer optimális kivitelezését, hatékonyságát illetően, ugyanakkor rendkívül vonzó volt számomra klinikai onkológusként, daganatsebészként, hogy az általam művelt két szakterületet egy beavatkozáson belül lehet hasznosítani” – osztotta meg érzéseit dr. Máté Szabolcs.

A CRS+HIPEC-kezelés jól beilleszthető az új, célzott gyógyszeres terápiák mellé, amelyek az elmúlt években jelentek meg a petefészekrák-műtétek és a hagyományos kemoterápiás kezelések mellett. Részben ennek, részben a nőgyógyászati onkológiai és daganatsebészeti osztály teljesítményének elismeréseképp nyerte el a klinika az Európai Nőgyógyászati Onkológiai Társaság (ESGO) akkreditációját előrehaladott petefészekrák sebészeti centrumként.

Az a kezdetektől egyértelmű volt, hogy a CRS+HIPEC-eljárás bevezetése csakis szakmákon átívelő összefogással valósítható meg. „A beavatkozások kiterjedtsége miatt szükségünk volt hasi sebészek bevonására, eredetileg ezért is kértük fel dr. Huszty Gergely adjunktust, transzplantációs sebészt az együttműködésre, akivel korábban is voltak közös eseteink” – idézte fel dr. Máté Szabolcs. „A szervtranszplantáció a sebészet egy nagyon speciális területe; az ehhez kapcsolódó szervdonációs műtétek során megszerzett tapasztalat a hasüreg teljes egészének preparálása terén különösen hasznos a citoreduktív műtéteknél” – tette hozzá dr. Huszty Gergely.

A rendkívül összetett beavatkozás azonban nemcsak sebészi feladatot jelent, a műtét alatti és utáni ellátás számos kihívást rejt magában, így nagy szerepe van az aneszteziológus és intenzív terápiás szakembereknek is. Aneszteziológiai oldalról a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Baross utcai részlegének szakemberei segítik az ellátást, többek között dr. Boncföldi Krisztina és dr. Gerlai Orsolya közreműködésével – utóbbi két szakember a Aneszteziológiai és Perioperatív Betegellátó Intézet munkatársa -, míg az intenzíves hátteret a Külső Klinikai Tömbben az Intenzív Terápiás Klinika biztosítja.

A STéG-en megalakult gasztrointesztinális daganatok HIPEC-ellátásáért felelős munkacsoportban dr. Huszty Gergely mellett dr. Bihari László és dr. Lukász Péter sebész is szerepet vállalt. Az onkológiai hátteret a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika teamje és vezető onkológusa, dr. Gráf László biztosítja, míg a HIPEC-kezelésekért dr. Máté Szabolcs felel. A kezelések technikai kivitelezését a nőgyógyász onkológus csapat szervezi és segíti (dr. Unicsovics Márkó, dr. Szatmári Erzsébet, dr. Nyíri Sándor, dr. Udvardi Réka, dr. Égető Ágnes, dr. Kovács Bence, dr. Márai Dávid, dr. Kiss Nóra), a műtéteket pedig férfi beteg esetén is a nőgyógyászati klinikán végzik el. Az orvos csapat mellett egy kiváló – nővérekből, intenzíves szakápolókból, műtősnőkből, aneszteziológus asszisztensekből, gyógytornászokból, pszichológusokból, dietetikusokból, gyógyszerészekből, a gazdasági osztály munkatársaiból álló – stáb dolgozik, akik lelkes, odaadó munkája nélkül elképzelhetetlen lenne a program működése – hangsúlyozta dr. Máté Szabolcs.

A csapat mintegy másfél éve a 10. sikeres HIPEC-kezelést ünnepelhette, az azóta eltelt időben pedig még tovább erősödött a program, növekvő esetszámokkal. A sebészeti felszerelések terén is folyamatos volt a fejlesztés, eleinte szinte minden műtétnél valami új, valami jobb eszközzel tudták bővíteni a lehetőségeket. „Bár már ötven beavatkozáson túl vagyunk, a további szakmai fejlődés csakis új célok kitűzése és közös megvalósítása útján képzelhető el. Aktuális célunk az, hogy a prehabilitációs programunkat és a posztoperatív ellátást fejlesszük tovább” – mondták a szakemberek.

(Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem)