A puffadás nem mindig étkezési hiba – ez is állhat a háttérben

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

A puffadás az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, mégsem mindig könnyű kideríteni, mi okozza. A háttérben állhatnak szervi betegségek, ételintolerancia vagy akár a bélmikrobióta egyensúlyának felborulása is. A szakember szerint a szélsőséges diéták, sőt az öndiagnózis is okozhat problémát.

A puffadás az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz. Sok esetben átmeneti jelenség, amelyet étrendi vagy életmódbeli tényezők váltanak ki, de visszatérő vagy tartós fennállása esetén érdemes kivizsgálni, mert különböző emésztőrendszeri betegségek és működési zavarok is állhatnak a hátterében.

Mit jelent a kivizsgálás?

"Az emésztőrendszer szervi betegségei és működési zavarai önállóan, de akár egyszerre is jelen lehetnek. Ezért a kivizsgálás első lépése mindig annak tisztázása, hogy áll-e szervi eltérés a panaszok hátterében" – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus.

A kivizsgálás részét képezi a tünetek részletes feltérképezése, az étrend, a gyógyszerszedési szokások, a korábbi antibiotikum-kezelések és az ismert betegségek áttekintése is.

Mi az a diszbiózis?

A bélmikrobióta – másik nevén bélflóra – baktériumokból, gombákból, vírusokból és más mikroorganizmusokból álló összetett ökoszisztéma, amely nemcsak az emésztésben, hanem számos más élettani folyamatban is szerepet játszik.

A szakemberek egyre többet tudnak a működéséről, ugyanakkor még ma is sok a nyitott kérdés. Minden ember mikrobiótája egyedi, és jelenleg nem ismert olyan „ideális összetétel”, amely mindenkinél egyformán egészségesnek tekinthető.

A puffadás hátterében gyakran a mikrobióta egyensúlyának felborulása, az úgynevezett diszbiózis állhat. Kialakulásához hozzájárulhat többek között egy korábbi bélfertőzés, az antibiotikumok vagy savcsökkentők tartós használata, illetve egyes anyagcsere-betegségek, például a cukorbetegség.

Mikor lehet szükség kilégzési tesztre?

A diszbiózis kivizsgálásának egyik jelenleg alkalmazott módszere a laktulóz kilégzési teszt. A vizsgálat során a páciens laktulózt tartalmazó oldatot fogyaszt, majd meghatározott időközönként megmérik a kilélegzett levegő hidrogén- és metántartalmát.

A vizsgálat segítségével két fontos eltérés is felismerhető lehet.

• Az egyik a kontaminált vékonybél-szindróma (SIBO), amikor a normálisan a vastagbélben élő baktériumok a vékonybélben szaporodnak el. Ez puffadást, hasi fájdalmat, felszívódási zavarokat, vitamin- és vashiányt is okozhat.
• A másik a metántermelő mikroorganizmusok túlszaporodása (IMO). Erre különösen a székrekedés és a lassabb bélműködés hívhatja fel a figyelmet.

Nem elég a baktériumtúlszaporodást kezelni

Amennyiben a vizsgálatok SIBO vagy IMO fennállását valószínűsítik, a kezelés több elemből állhat.

Az első lépés rendszerint a kóros baktériumtúlszaporodás visszaszorítása, amelyhez az orvos bizonyos esetekben antibiotikumot írhat fel. A kezelést gyakran pre- és probiotikumok alkalmazása, valamint célzott étrendi tanácsadás egészíti ki.

A szakember szerint különösen fontos a kiváltó okok felderítése és kezelése, mert enélkül a panaszok könnyen visszatérhetnek. A háttérben állhat például bélmotilitási zavar, cukorbetegség, korábbi hasi műtét vagy tartós savcsökkentő-kezelés.

Az étrendi megszorításokkal kapcsolatban Pászthory Erzsébet óvatosságra int. Az alacsony FODMAP-tartalmú étrend átmenetileg segíthet a panaszok enyhítésében, de hosszabb távú alkalmazása csak szakember felügyelete mellett javasolt.

Nem minden puffadás diszbiózis

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a diszbiózis csupán egyike a puffadás lehetséges okainak. Ezért a tartós vagy visszatérő panaszok esetén nem érdemes öndiagnózisba vagy szélsőséges diétákba kezdeni.

A célzott kivizsgálás segíthet eldönteni, hogy valóban a bélmikrobióta egyensúlyának felborulása áll-e a háttérben, vagy más emésztőrendszeri betegség okozza a tüneteket.