Nincs menekvés – ha nem figyelünk mindennapi tevékenységeink közben tudatosan tartásunkra, testünk idővel eldeformálódik és kialakulnak a mozgásszervi betegségek.
Az okoseszközök használata már gyermek- és kamaszkorban mindennapos, és ezzel együtt egyre gyakoribbá válik a hanyagtartás, az előreeső fej és a fokozott háti görbület kialakulása a fiataloknál. Az úgynevezett „text-neck” jelenség – amikor a fej hosszú ideig előrehajtva egyensúlyoz – ma már külön diagnosztikai kategóriát is kapott. A tartáshibák idővel fájdalomhoz, izomgyengeséghez és akár maradandó gerincelváltozásokhoz is vezethetnek.
A nyak előreesése akár 20–25 kilogrammnyi extra terhelést is jelenthet a nyaki gerinc számára, ha a fej ismételten és tartósan lefelé billen. A képernyők szemmagasságba helyezése bizonyítottan csökkenti a nyaki és felső háti szakasz izomterhelését.
A hanyagtartás hátterében legtöbbször az izomegyensúly felborulása áll: a mellizmok idővel megrövidülhetnek, a hátizmok és a nyak feszülnek, a lapockastabilizáló izmok legyengülnek. A rendszeres erősítés és nyújtás javítja a testtartást és csökkenti a fájdalmat – már heti néhány alkalommal is mérhető eredményeket lehet elérni.
A fiatalok testtartását nemcsak az eszközhasználat, hanem az ülőhelyzet minősége is meghatározza. A rosszul beállított szék, túl alacsony asztal vagy a lábtámasz hiánya mind hozzájárulhat a gerinc túlterheléséhez. Az ergonomikus környezet javítja a gerinc stabilitását és teherbírását, különösen növekedési korban.
A hosszan tartó statikus testhelyzet – még akkor is, ha „helyes” – kontraproduktív módon fárasztja az izmokat és elősegíti a tartáshibák kialakulását. A rövid felállás, átmozgatás és nyújtás a munkát 30-40 percenként megszakítva bizonyítottan javítja a gerinc statikáját és csökkenti a terhelést.
A nyak- vagy hátfájdalom, a vállak előreesése, a gerinc görbületének fokozódása vagy a reggeli merevség mind arra utalhatnak, hogy testtartással már nem tudjuk kompenzálni az egészségtelen mozgásszervi folyamatokat. Minél korábban kezdődik a korrekció – gyógytornával, mozgásterápiával vagy célzott erősítéssel – annál nagyobb az esély a teljes helyreállásra.
A testtartásjavításnak egyaránt van biomechanikai, izomegyensúlyi és ergonómiai alapja. A fej és törzs helyes pozíciója csökkenti az ízületi terhelést, az izmok megerősítése visszaállítja a stabilizáló funkciókat, az ergonomikus környezet pedig minimalizálja a kóros terheléseket.
Források: