A gyerekrendezvények többségén a hangerő eléri vagy meghaladja a biztonságos szintet

A gyermekkori hallásvédelem sürgető kérdésére hívták fel a figyelmet a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikája, az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága és a Műegyetem szervezésében megvalósuló rendezvényen. A rendhagyó összefogás oka, hogy a vizsgált hazai gyerekrendezvények háromnegyede eléri a veszélyes zajszintet.

A WHO előrejelzése szerint 2030 után a halláskárosodás lesz az egyik leggyakoribb fogyatékosság a világon. Hazai szakértők kidolgozták a hatlépcsős zajkockázati rendszert, és ismételten sürgették a gyermekek zajterhelésének jogszabályi rendezését.

Szakmai összefogás a gyermekek hallásvédelméért

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 15 éve foglalkozik a témával – hangsúlyozta Dr. Edvi Péter alapító elnök. Hosszú évek óta együttműködnek a Semmelweis Egyetem orvosaival, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereivel, valamint a Magyar Tudományos Akadémia illetékes testületeivel.

„Több éve dolgozunk azon, hogy a gyermekek hallásvédelme megfelelő jogszabályi keretet kapjon, de eddig nem sikerült érdemi előrelépést elérnünk” – mondta, hozzátéve, hogy a cél nem a rendezvények ellehetetlenítése, hanem a gyermekek egészségének védelme. Megjegyezte, már több politikust sikerült a törvénytervezet mellé állítani mind Magyarországon, mind az Európai Unióban.

Mit mutattak a mérések?

Dr. Gáborján Anita fül-orr-gégész, audiológus, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense előadását egy megdöbbentő adattal kezdte: a WHO becslése szerint világszerte több mint egymilliárd fiatal hallása van veszélyben. Magyarországon korábban nem készült átfogó vizsgálat a témában. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kezdeményezésére azonban az elmúlt években széles körű kutatás indult a gyerekrendezvények zajterhelésének feltérképezésére, több szakmai intézmény bevonásával.

A vizsgálat során összesen 21 rendezvényen végeztek zajszintméréseket. Az eredmények aggasztóak: a vizsgált események háromnegyede a veszélyes, illetve kockázatos zajkategóriába esett. A szakember kiemelte, hogy már egyetlen jelentős zajterhelés is károsíthatja a belső fül szőrsejtjeit. Ezek sérülése visszafordíthatatlan folyamat, amely maradandó halláskárosodáshoz vezethet. A túlzott zajterhelés emellett fülzúgást, koncentrációs nehézségeket és más egészségügyi problémákat is okozhat.

Hatlépcsős zajkockázati rendszer

A mérések eredményei alapján a szakemberek egy hatlépcsős zajkockázati rendszert dolgoztak ki, melyet Dr. Márki Ferenc villamosmérnök, egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Akusztikai és Stúdiótechnikai Laboratóriumának vezetője, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottságának elnöke ismertetett.

A javaslat szerint a rendezvényeket hat különböző színkategóriába sorolnák a zajterhelés mértéke alapján. A rendszer célja nem a rendezvények korlátozása, hanem a tájékoztatás: a szervezők és a látogatók egyértelmű képet kaphatnának arról, milyen hangerőre számíthatnak az adott eseményen. A magyar szakemberek munkájára a WHO is felfigyelt. Ennek nyomán lehetőség nyílt arra, hogy a kezdeményezés csatlakozzon a szervezet „Make Listening Safe” programjához. A szakértők 2025-ben Genfben egyeztettek arról, milyen lépésekkel lehetne hatékonyabban védeni a fiatalok hallását.

A megelőzés jelentősége

A hallás az egyik legfontosabb érzékszervünk, ugyanakkor szerepe jóval túlmutat ezen. Alapvető jelentősége van a beszédfejlődésben, a tanulásban és az életminőség megőrzésében is. A hallás- és beszédfejlődés zavara akár egész életre kiható következményekkel járhat hangsúlyozta Prof. dr. Tamás László PhD., a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója.

A szakértő kiemelte: a gyermekeket nem szabad indokolatlan zajterhelésnek kitenni. Egy átfogóbb szabályozás érdemi előrelépést jelenthetne a halláskárosodás megelőzésében. Prof. dr. Hacki Tamás fül-orr-gégész, egyetemi tanár (Regensburgi Orvostudományi Egyetem, Semmelweis Egyetem), a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a halláskárosodás megelőzésének alapja a zajártalmak kerülése, a vírusfertőzések megelőzése, valamint a védőoltások felvétele. Kiemelte azt is, hogy a veleszületett vagy a születés körüli időszakban szerzett cytomegalovírus-fertőzés a halláscsökkenés leggyakoribb, nem genetikai eredetű oka. A fertőzés megelőzése és korai felismerése ezért kulcsfontosságú a gyermekkori halláskárosodás visszaszorításában.

Tervek a következő 10 évre

A szakemberek célja, hogy Magyarországon is megszülessen a gyermekkori hallásvédelemhez szükséges jogszabályi háttér, és a téma szélesebb társadalmi figyelmet kapjon. Hangsúlyozták: fontos, hogy a megelőzés a közgondolkodás részévé váljon. A tervezett intézkedések több területet érintenek, egyebek mellett az e-sport- és videójáték-használatot, a rendezvények zajterhelését, az egyéni zenelejátszók használatát, valamint a hallásvédelemmel kapcsolatos tudatosság erősítését.

A kezdeményezések egy része már megvalósult: a köznevelési intézményekben például szabályozzák a zenei rendezvények maximális hangerejét.