A szamárköhögés felismerése és megelőzése idén is fontos

A szamárköhögés 2024-ben került ismét a figyelem középpontjába, miután a hazai adatok a korábbi évekhez képest jelentős esetszám-emelkedést mutattak. A betegségről akkor sok szó esett a szakma és a laikusok körében is, elsősorban azért, mert sokan már „letűnt” fertőzésként tekintettek rá.

2026 elején továbbra is érdemes beszélnünk a szamárköhögésről, mert bár jelenleg nem okoz járványt, a pertussis ma is jelen van, időről-időre felbukkan a közösségekben, és különösen a legfiatalabbakra nézve súlyos kockázatot jelenthet. A betegség oltással megelőzhető lenne, mégis gyakran későn kerül felismerésre – részben az atípusos tünetek, részben az emlékeztető oltások elmaradása miatt. A rendelkezésre álló hazai és európai járványügyi adatok alapján a szamárköhögés ma nem tekinthető pusztán elméleti kórképnek, hanem olyan fertőzésnek, amely szakmai éberséget és tudatos megelőzést igényel.

Mit mutatnak a hazai adatok?

A legutóbbi lezárt járványügyi összesítések szerint jelentősen megemelkedett a bejelentett szamárköhögéses esetek száma Magyarországon. A korábbi évek alacsony esetszámaihoz képest nagyságrendi növekedés volt megfigyelhető, ami szakmai szempontból mindenképpen figyelmeztető jel. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ez nem feltétlenül klasszikus értelemben vett járványt jelent, hanem azt, hogy a fertőzés újra aktívabban jelen van a közösségben, és nem tekinthető ritka betegségnek.

Miért különösen veszélyes a szamárköhögés?

A pertussis cseppfertőzéssel terjedő bakteriális kórkép, amely elhúzódó, rohamokban jelentkező köhögéssel jár. A klasszikus „szamárhang” nem minden esetben jelenik meg, különösen serdülők és felnőttek esetében, akiknél a betegség gyakran enyhébb, atípusos tünetekkel jelentkezhet. A legsúlyosabb szövődmények csecsemőknél, főként a még nem oltott, 2 hónap alatti babáknál fordulhatnak elő. Náluk a fertőzés akár légzéskimaradással, súlyos szövődményekkel, ritkán halálos kimenetellel is járhat.

Az állami szervezet állásfoglalása

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szerint a szamárköhögés Magyarországon jelenleg szórványosan fordul elő, ugyanakkor a megbetegedések számának emelkedése indokolttá teszi a fokozott figyelmet.

A hivatalos közlemények kiemelik a korai felismerés, a kontaktusok nyomon követése és a megelőzés – különösen az oltások – szerepét, valamint azt, hogy a betegség felismerése járványügyi megfontolásból is fontos cél.

Gyakorlati szempontok: kinek mire érdemes figyelnie?

Mire figyeljen az egészségügyi dolgozó?

• Az egészségügyi ellátásban dolgozók számára fontos, hogy a szamárköhögés lehetősége ne kerüljön le a differenciáldiagnosztikai listáról.
• Elhúzódó, hetekig fennálló, rohamokban jelentkező köhögés esetén pertussisra is gondolni kell, akkor is, ha a klasszikus tünetek nem egyértelműek.
• Serdülőkben és felnőttekben a betegség gyakran atípusos formában zajlik.
• Kiemelt figyelmet igényelnek azok a betegek, akik csecsemőkkel élnek egy háztartásban, vagy velük rendszeres kapcsolatban állnak.
• Fontos az oltási anamnézis ellenőrzése, és az emlékeztető oltás lehetőségének felvetése.
• Gyanú esetén szükséges a megfelelő laboratóriumi vizsgálatok és a járványügyi jelentési kötelezettség betartása.

Mit tehet a lakosság?

A laikusok, különösen a szülők és a várandós nők számára a legfontosabb üzenet az éberség.

• Tartós, kínzó köhögés esetén érdemes orvoshoz fordulni, nem „makacs megfázásként” kezelni a tüneteket.
• Fokozott figyelem szükséges, ha csecsemő van a családban, a köhögés rohamokban jelentkezik vagy éjszaka rosszabbodik.
• Érdemes utánanézni az oltási státusznak, és érdeklődni az emlékeztető oltás lehetőségéről.
• Várandósság alatt fontos az ajánlott védőoltások megbeszélése, mivel ez az újszülöttet is védi.
• Fertőzésgyanú esetén a legkisebbek védelme elsődleges szempont.

Járványügyi helyzet Európában – nem elszigetelt jelenség

A szamárköhögés esetszámának emelkedése nem kizárólag Magyarországon figyelhető meg. Az utóbbi évek európai járványügyi adatai alapján több ország is a korábbi időszakhoz képest magasabb pertussis-esetszámról számolt be, különösen gyermekek és serdülők körében.

Az európai elemzések szerint a növekedés hátterében több tényező állhat: a COVID–19-járvány idején visszaeső fertőzések után újrainduló közösségi terjedés, az emlékeztető oltások elmaradása, valamint az, hogy a felnőttkori fertőzések gyakran atípusos tünetekkel zajlanak, ezért későn kerülnek felismerésre.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ szerint a pertussis továbbra is endémiás fertőzés Európában, és az átoltottság fenntartása mellett is időről időre esetszám-emelkedések várhatók, különösen a csecsemők körében.

A szamárköhögés jó példája annak, amikor egy korábban ritkának hitt fertőzés nem tűnik el, csak háttérbe szorul. A megbetegedések számának emelkedése, az atípusos tünetek és az emlékeztető oltások szerepe miatt a betegség felismerése és megelőzése ma ismét kiemelt jelentőségű. A megelőzésben nemcsak az oltás, hanem az időben megszerzett információ is kulcsszerepet játszik.

Források:

• Semmelweis Egyetem – Szamárköhögéses megbetegedések alakulása Magyarországon
• Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ– Hazánkban a szamárköhögés továbbra is szórványosan fordul elő
• Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ – Javasolt a szamárköhögés elleni emlékeztető oltás
• Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ – Increase in pertussis cases reported in several EU/EEA countries