• nátha
    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

A 100 éves magyar gyógyszer

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

Az 1920-as évekre kapacitását tekintve a magyar gyógyszergyártás világviszonbylatban az 5-6. helyen állt.

A magyar orvosok, kutatók évszázadok óta viszik hazánk jó hírét szerte a világban, az azonban kevésbé köztudott, hogy Magyarország nem csak jeles gyógyítókat, hanem kiváló gyógyszereket is adott és ad a mai napig a világnak.

Magyarország az elsők között kapcsolódott be a gyógyszergyártásba és vált néhány évtized alatt gyógyszergyártó nagyhatalommá: 1913-16 között felfedezett görcsoldó hatású gyógyszer-hatóanyag volt az első szintetikus úton előállított, napjainkban is forgalomban lévő gyógyszer, 1916-18 között Wolf Emil és Kereszty György megvalósította Magyarországon az első nyomás alatti gyógyszeripari technológiát a szalicilsav, az egyik legismertebb láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagának előállítására.

Az 1920-as években a magyar gyógyszeripar nagy lendülettel fejlődött, amit az is mutat, hogy a 40-es évekre már 64 cégnek volt gyógyszergyártási engedélye. A nagy vállalatok mellett a közepes és kis vállalatok együttes termelése azt eredményezte, hogy az 1920-as évekre kapacitását tekintve a hazai gyógyszergyártás már világviszonylatban az ötödik, hatodik helyen állt.

A magyar gyógyszergyártók gyártási technológiájukat folyamatosan fejlesztve biztosították, hogy ne maradjanak le a világ élvonalától, sőt, számos esetben a többiek előtt vezessenek be új módszereket. Ez a fejlődés tette lehetővé, hogy ha bárhol a világon új, a betegek életét megmentő gyógyszer-molekulát fedeztek fel, az rövid időn belül hazai gyártásból a magyar betegekhez is eljusson, ahogy történt ez például az inzulin, vagy a penicillin esetén, életek százezreit mentve meg ezzel.

A kapacitások bővítése pedig többek között a második világháború idején bizonyult életmentőnek, amikor drasztikusan lecsökkent a külföldről érkező gyógyszerek mennyisége, a magyar gyógyszergyárak azonban a legnagyobb vész óráiban is biztosítani tudták, hogy ne maradjon gyógyító készítmények nélkül az ország lakossága. 1

932-ben a későbbi Nobel-díjas Szent-Györgyi Alberttel együttműködve világviszonylatban Magyarországon állították elő először üzemi méretben a C-vitamint, a ’40-es években Földi Zoltán kidolgozta a C-vitamin szintetikus gyártásának metodikáját.

A 1930-as évek végén kezdték meg az egyik legismertebb sebhintőpor termelését, amellyel a II. világháború alatt nemcsak a magyar hadsereget, a Wehrmachtot látták el, hanem a semleges országokban lévő leányvállalatokon keresztül az angolszász hatalmakat és a Vörös Hadsereget is.

A gyógyszeripar folyamatos fejlődésével azonban nem csak a betegeket, hanem az ország gazdaságát is gyógyította akkor, amikor arra a legnagyobb szükség volt. Az 1929-től bekövetkező világgazdasági válság éveiben is stabil megélhetést jelentett az ott dolgozóknak és elengedhetetlen export-bevételt az országnak, az azt követő évtizedben pedig a nemzetgazdaság egyik húzó ágazata lett.

Az 1950-es években a „vas és acél" országában is biztosítani tudta, hogy maradjon hazánkban magas szellemi hozzáadott értéket képviselő iparág, később pedig a KGST táboron és azon kívül is az ország leginkább piacképes „termékeit" állította elő.

A rendszerváltozás után ismét nemzetgazdasági kulcsszerep jutott neki, egyike volt a kevés privatizációs sikertörténeteknek, amelyek során a külföldi tőke nem piacot vásárolt, hanem a hazai szakértelemre, technológiára építve nemzetközi piacokra történő gyártást hozott az országba.

A jelen magyar gyógyszeripara méltó őrzője a közel másfél évszázados hagyományoknak, a hazai betegek ellátása mellett világszerte közel 80 országba jutnak el gyógyító készítményei emberek tízmilliói számára hozva gyógyulást.

Legolvasottabb cikkeink