A COPD lehet a harmadik leggyakoribb halálok

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világszerte 210 millió beteget érint, és a WHO becslése alapján 2030-ra várhatóan a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött. Magyarországon a COPD-betegek száma feltételezhetően meghaladja a félmilliót, viszont diagnózis hiányában a betegeknek csak körülbelül harmada kerül ellátásra. Erre a betegségre, felismerésére, megelőzésére hívják fel a figyelmet ma, a COPD világnapján

A COPD egy hosszan tartó, a tüdőfokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan károsodásával járó betegség. Kiváltó oka elsősorban a dohányfüst, de a tartós légszennyezettség, a kemikáliák, az allergia, légúti fertőzések és ritka öröklődő faktorok is elősegíthetik a kialakulását.

A COPD betegség során lényegében a tüdő gyors öregedése zajlik, ami egyébként is végbe menne a szervezetben, de a COPD-betegek esetében ez a folyamat felgyorsul. A légzésfunkció mérés során a betegek sokszor megdöbbennek, hogy a tényleges életkorukhoz képest a tüdejük sokkal öregebb.

A COPD-s beteg vezető panasza a krónikus köhögés és a nehézlégzés, de a tünetek könnyen összetéveszthetők a hörghurut vagy a tüdőgyulladás tüneteivel. Mivel a körzeti orvos rutinból nem végez légzésfunkciós vizsgálatot – ami a COPD diagnózisát igazolhatná -, így gyakran rejtve marad, hogy a tünetek mögött COPD megbetegedés áll.

A diagnózis egyszerű, biztos és fájdalommentes
A betegség röntgen eljárással nem kimutatható, röntgenjele nincs, azonban a COPD-betegség egyszerű légzésfunkciós vizsgálattal diagnosztizálható. A légzésfunkciót vizsgáló készülék a beteg által belélegzett és kilélegzett levegő térfogatát és áramlási sebességét méri, amelyből a kezelőorvos következtet a tüdő állapotára.

A légzésfunkció vizsgálatra általában akkor kerül sor, ha a beteg egy 5 kérdésből álló COPD-kérdéssorra 3 esetben igennel válaszol.

- Jellemző, hogy a napok többségében gyakran köhög?
- Van-e köpet- vagy váladékürítése a napok többségében?
- Az Önnel egy korosztályba tartozókhoz hasonlítva könnyebben kifullad-e, mint mások?
- Ön 40 évnél idősebb?
- Jelenleg dohányzik-e, vagy dohányzott-e korábban?

A COPD-betegséget érdemes nagyon komolyan venni. Statisztikák szerint, amennyiben a COPD-betegséget nem kezelik, vagy a kezelés fontosságát a beteg nem veszi komolyan, akkor ez jelentősen csökkentheti a beteg élettartamát és életminőségét. A betegek halálát leggyakrabban valamilyen légúti betegség (pl. légúti fertőzés vagy légzési elégtelenség, fulladás), szív- és érrendszeri vagy daganatos betegség kialakulása okozza.

Ha azonban a COPD-s beteg rendszeresen jár tüdőgyógyászati kontroll vizsgálatokra, megfelelően használja a gyógyszerét, akkor a szövődmények jelentős része megelőzhető. Az esetleges daganatos szövődmények kiszűrésére pedig érdemes rendszeresen elmenni a szűrővizsgálatokra (például tüdőszűrés,laborvizsgálat, urológiai vizsgálat, mammográfia) - ezek a szűrések a COPD-s beteg számára különösen fontosak lehetnek.

A COPD kezelésénél az elsődleges és legfontosabbak az erőteljesinhalációs hörgőtágítókezelés, ez javíta legtöbbet a beteg állapotán, terhelhetőségén. Sokféle készítmény van, amelyeket a kezelőorvos személyre szabottan ír elő. Fontos, hogy a betegnek meg kell tanulnia az eszköz használatát, oda kell figyelni a használat során és ténylegesen használnia is kell a készítményt. Ha éppen jobban érzi magát, akkor sem szabad abbahagyni a terápiát.

A hörgőtágító nem csak a mindennapokban segít, hanem arra is megfelelő eszköz, hogy csökkentse a légúti fertőzések kockázatát. A szűk és gyulladt hörgőkben felszaporodott váladékban ugyanis a baktériumok is könnyebben megtelepednek, a beteg állapota hirtelen rosszabbodhat, akár kórházba is kerülhet. A légúti fertőzések ellen a COPD-s beteg számára javasolt az évenkénti influenza oltás, és legalább egyszer a pneumococcus elleni oltás is.

A súlyos COPD-s betegek jelentős része súlyos oxigénhiánnyal küzd, oxigénre van szüksége, hogy mozogni tudjon. A tartós oxigénkezelés 5-10 évvel hosszabbíthatja meg a beteg életét.
A személyre szabott terápiához a rendszeres mozgás és helyes étrend is hozzátartozik. Ha a beteg túlsúlyos, le kell fogynia, hogy ne terhelje a szívét, abban az esetben viszont, ha sovány, meg kell erősödnie – mindkét esetben képessé kell válnia az aktív életre.
De ne felejtsük el, hogy az összes kezelés hatékonysága sem éri el azt a hatást, mint ha az addig dohányzó beteg leteszi a cigarettát.

... 

„Magyarországon kiválóak a COPD terápiás lehetőségei, tulajdonképpen sikertörténetről beszélhetünk – mondta el dr. Horváth Ildikó, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet professzora, aki egyúttal az Európai Tüdőgyógyász Társaság érdekképviseleti tanácsának elnöke is. A legkorszerűbb gyógyszerek 90%-os állami támogatással érhetők el, mind a terápia, mind a finanszírozási háttér biztosított. Sajnos azonban gyakran szembesülünk azzal, hogy mire a beteg a tünetei miatt orvoshoz fordul, a tüdőfunkció 50%-a már elveszett. Ennek az az oka, hogy a betegség tünetei kezdetben enyhék, más betegségekkel is összetéveszthetőek, így a szakszerű kezelést sok esetben már csak a COPD előrehaladott stádiumában tudjuk megkezdeni."

Hazánkban 14-15.000 új beteget regisztrálnak évente, ám ez csupán az előrehaladott állapotú, panaszaik miatt orvoshoz fordulóbetegek száma, a COPD kezdeti szakaszában lévő betegek száma ennél jóval magasabb lehet. Ez azért komoly probléma, mert a COPD progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy kezelés hiányában az idő előrehaladtával folyamatosan romlik a beteg állapota.

„Sok beteg csak akkor fordul orvoshoz, amikor a panaszok már a mindennapi életét is ellehetetlenítik, fullad, köhög, egyre gyakrabban érez fojtogató légszomjat, a lépcsőn sem tud felmenni – jellemezte a betegek életét a tüdőgyógyász professzor. A korai stádiumban történő diagnosztizálás, a betegség tudatosítása, az időben megkezdett kezelés eredményeképpen a beteg megőrizheti a normális aktivitását. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a félmillió hazai érintett közül csupán 200 ezer beteg áll kezelés alatt."

A COPD nem egyetlen betegség, hanem légúti betegségek – a krónikus obstruktív hörgőgyulladás (bronchitis) és a tüdőtágulás (emfizéma) – tünetegyüttese, melyeknek erőssége, jellege egyénenként változó lehet. Jellegzetes tünet a nehézlégzés, amely a betegség súlyosbodásával már nem kizárólag fizikai terhelés közben lép fel, hanem idővel állandósul. Köhögés, fokozott nyáktermelés, köpetürítés, sípoló hangú kilégzés, fulladás, fáradékonyság, mellkasi szorító érzés nehezítik a betegek életét, sokaknál jellemző az erőteljes fogyás, a hangszín elváltozása is. A betegség végső stádiumában folyamatos oxigénterápia válik szükségessé.

„Valóban ezerarcú betegség a COPD – fogalmazott a főorvos asszony. Sokféle embert érint, de a nők esetében még ma is gyakran előfordul, hogy asztmának, depressziónak diagnosztizálják, hiszen hagyományosan férfibetegségnek tartották sokáig. Megnehezíti a betegség felismerését az is, hogy a páciens súlyos, meglévő egyéb betegségei mellett az orvos esetleg nem ismeri fel, vagy a hasonló tünetek miatt asztmát, akut bronchitist diagnosztizál. A pontos diagnózis mellett természetesen legalább ilyen fontos a beteg együttműködése is, hiszen a dohányzásról való leszokás, a gyógyszeres kezelés és a rehabilitációs eljárás nagyon jó hatással van az életminőségre."

Dohányzásban élen járunk

A betegség kialakulásáért döntően a cigaretta felelős, a betegek 90%-ánál a betegség az akár aktív, akár passzív dohányzás szövődményeként alakul ki. Az elmúlt években végzett kutatások megerősítették, hogy a COPD-ben szenvedő betegek 90%-a jelenleg is dohányzik vagy korábban dohányzott. A dohányosok COPD-mortalitási kockázata 12,7-szer nagyobb, mint azoké, akik sohasem dohányoztak, a betegség gyakorisága és súlyossága egyértelműen összefügg az elszívott cigaretták számával.

A Központi Stasztikai Hivatal (KSH) adatai alapján hazánkban minden második ember dohányzott életében, illetve dohányzik jelenleg is: az elmúlt években elért javulás dacára a nők negyede, a férfiak harmada cigarettázik.

Az európai egészségfelmérésből rendelkezésre álló 12 ország adatai szerint az összlakosságon belüli rendszeres dohányosok arányát tekintve Magyarország előtt csupán Görögország, Bulgária és Lettország áll. Kiemelkedően magas a dohányzó magyar nők aránya is, amelynél csak a görögországi mutatók rosszabbak.
2000 és 2014 között a cigaretta több mint 370 ezer áldozatot követelt hazánkban; a dohányos nők helyzete pedig különösen aggasztó: körükben a 100 ezer főre jutó légcső-, hörgő-, tüdődaganat okozta többlethalálozási arányszám értéke drasztikusan, 60 százalékkal emelkedett.

A COPD kialakulásában nem a dohányzás az egyetlen hajlamosító tényező, szerepet játszhat benne a légszennyezettség, az asztma és a genetikai háttér is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb jelentésében kiemeli, hogy habár az EU országaiban 8%-kal csökkent a finomrészecske-szennyeződés 2014-ben az előző évhez képest, a légszennyezettség így is közel 400 ezer ember haláláért volt felelős.

Milliárdos terhek

A COPD nem csupán a betegek, de a népegészségügy számára is egyre nagyobb megterhelést jelent, Európában az egészségügyi ellátás költségét és a COPD miatt kieső termelés összegét évente 48,4 milliárd Euróra becsülik.

„A családok pénztárcáját is kimeríti a beteg munkából való kiesése, ápolása, rosszabb esetben folyamatos gondozása. Becsléseink szerint a hazai ellátórendszernek évente fejenként 100.000 Ft feletti összeget kell fordítania a krónikus obstruktív tüdőbetegek ellátására, ez éves szinten 20 milliárd forintos terhet jelent. A megelőzés nagyságrendekkel olcsóbb lenne" – tette hozzá dr. Horváth Ildikó.

A megelőzés, a felismerés és az idejében megkezdett terápia életmentő: ehhez folyamatos felvilágosító munkára van szükség, hogy a beteg idejében felkeresse orvosát, a háziorvos pedig megfelelő kivizsgálásra a tüdőgondozóba irányítsa a pácienst. Ha időben felismerik a COPD-t, a korszerű hörgőtágító készítmények nagymértékben késleltetik a betegség rosszabbodását, terápiával és életmódváltással a betegek életminősége jelentősen javítható.

Az egyébként fájdalommentes légzésfunkciós vizsgálat, azaz a spirometria segítségével már kezdeti stádiumban is felismerhető a betegség. A vizsgálattal a be- és kilélegzett levegő térfogata mellett az áramlási sebességet mérve a tüdőfunkciókat, a hörgők esetleges beszűkülését, a légzőizmok és a légzési folyamat állapotát is felmérik.

A dohányzásról való leszokáshoz támogatást kaphatunk az egész országból ingyenesen hívható 06-80-442044 zöldszámon, illetve a 86 tüdőgondozóban szervezett csoportos támogatási programokon. Ezeket a lehetőségeket már több 10.000 ember igénybe vette.

Magyarországon a COPD-gyógyszerekre az Országos Egészségpénztár (OEP) 90%-os támogatást nyújt. Az inhaláló készülékekből a gyógyszert belélegezve a tüdőbe a megfelelő hörgőkhöz jut, és már kis dózis is elegendő a tünetek enyhítésére. A modern hörgőtágítók megkönnyítik a levegő áramlását, rendszeres használatuk enyhíti a tüneteket és növeli a fenntartó kezelés hatékonyságát.

A krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők száma világszerte folyamatosan nő, bár a betegség összetett jellege miatt nagy eltérések vannak a pontos számokat illetően: a WHO 65 millióra becsüli a COPD-ben szenvedő betegek számát, más tanulmányok szerint azonban ez akár a 329 millió főt is elérheti.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint több mint 3 millió ember hal meg évente az alattomos tüdőbetegségben, ami több, mint az emlőrákban és a cukorbetegség következményeként fellépő halálozások együttesen. A COPD agresszív terjedését mutatja, hogy 2002-ben még ötödikként szerepelt a halálozási listán, tíz év alatt pedig a negyedik helyre került. A WHO előrejelzése alapján 2030-ra a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött.

Az életmódváltás, elsősorban a dohányzásról való leszokás, a folyamatos orvosi kontroll és a személyre szabott terápia pontos követése számottevő életminőség-javulást eredményezhet és lelassíthatja a betegség súlyosbodásának folyamatát is.