• nátha
    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

  • melanóma
    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

A COVID-19 betegség gyermekkorban

Egészségmagazin 2021.05.12 Forrás: mta.hu
A COVID-19 betegség gyermekkorban

Jelenleg nem ismert annak pontos oka, hogy a gyermekeknél miért jár enyhébb következményekkel a SARS-CoV-2-fertőzés.

A tavaly decemberben Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerkesztésében indult MTA hírlevél májusi számában többek között Constantin Tamás, a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának főorvosa a gyermekkori koronavírus-fertőzés kórlefolyásáról ír.

"A gyermekkori esetek az összes koronavírus-fertőzés körülbelül 13%-át és a COVID-betegek körülbelül 1%-át teszik ki. Gyermekkorban szerencsére a SARS-CoV-2-fertőzés a fertőzöttek döntő többségében (>90%) tünetmentesen vagy enyhe formában (hőemelkedés, alacsony láz, száraz köhögés, gyengeség) zajlik.

Az Egyesült Államokban az összes SARS-CoV-2-fertőzött gyermek 0,1–1,9%-a kerül kórházi felvételre, a kórházi kezelésre szoruló betegek körülbelül 10%-a igényel intenzív terápiás kezelést. A betegség mortalitása 0,03%. Egy nagyobb európai kohorsz adatait elemezve hasonló arányokat találtak: a kórházban kezelt betegek 8%-a került intenzív osztályra, 4%-uk igényelt gépi lélegeztetést. A betegség halálozása tehát alacsony, de az is jól látható, hogy a betegség – sajnos – nem kíméli meg ezt az életkori csoportot sem. Sőt, akár korábban egészséges gyermekek is szorulhatnak szupportív kezelésre.

Ugyanakkor elmondható, hogy a felnőttekkel összehasonlítva a betegség lefolyása általában sokkal enyhébb. A kórházba kerülés és az intenzív terápiás kezelés egyik legfontosabb rizikófaktora a megelőző komorbiditás (beleértve az obezitást) és az alacsony szocioökonómiai státusz.

A kórházban kezelt gyermekeknek az esetek 50%-ában valamilyen társbetegségük is van. Az obezitást (elhízást) bizonyos vizsgálatok önálló rizikófaktorként azonosították, más tanulmányok ezzel ellentétes megfigyelésekről számoltak be. Az biztos, hogy az obezitást befolyásolja a depriváció is, így összefüggésben lehet a szegénységgel is. Ennek fontos szociopediátriai tanulságai vannak: a szegénységben, mélyszegénységben élő gyermekek vélhetően fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ezt például az oltási program prioritásainak meghatározásakor is javasolt figyelembe venni.

Összefoglalva: súlyos kórlefolyást vetít előre a kórházi felvételkor a fiatal életkor, az obezitás, a magas CRP, a leukocytosis, a bilaterális infiltrátumok jelenléte a röntgenfelvételen.

Mi lehet az oka az enyhébb kórlefolyásnak?

Jelenleg nem ismert annak pontos oka, hogy a gyermekek esetében miért jár enyhébb következményekkel a SARS-CoV-2-fertőzés. Sokat hallhattunk a gyermekekben megfigyelhető ACE2-receptorok kisebb számáról, illetve a korábbi „közönséges” koronavírus-fertőzések során kialakult immunitás (keresztreagáló koronavírus elleni antitestek és T-sejtek) lehetséges szerepéről. Vélhetően sok egyéb tényező is állhat a háttérben, ezek azonban egyelőre feltételezések:

1. A gyermekek kevésbé exponálódnak a vírusnak (például kevesebbet utaznak, mint a felnőttek, aminek védő hatása lehet).

2. A dohányzás gyermekkorban ritkább, és a gyermekek légutai a felnőttekhez képest rövidebb ideig vannak kitéve a légszennyezésnek.

3. A felnőttkorban előforduló társbetegségek, például a 2-es típusú diabetes mellitus vagy a magas vérnyomás nem olyan gyakoriak a gyermekek körében.

4. A gyermekekben gyakoribbak a banális felső légúti infekciók, az ezeket okozó vírusok „kompetícióba” kerülhetnek a SARSCoV-2-vel. Eltérő a gyermekek oropharyngealis mikrobiomja is.

5. Gyermekeknél a veleszületett immunválasz erősebb, míg az adaptív immunrendszer kevésbé képzett és éretlen a felnőttekéhez képest. Ez a vírus megfelelő és gyors clearence-ét eredményezheti, ami hozzájárulhat, hogy az adaptív immunrendszernek a felnőtteknél citokinviharként ismert reakciója náluk ne alakuljon ki.

A gyermekkorban kapott, élő kórokozót tartalmazó védőoltások nonspecifikus immunmoduláns („off-target”) hatása erősebb lehet.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink