• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

  • egynapos sebészet
    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

A Crohn-betegség több, mint hasfájás

Egészségmagazin 2019.09.11 Forrás: Budai Egészségközpont
A Crohn-betegség több, mint hasfájás

A tünetek bizonyos mértékű javulása néhány életmódbeli változtatással is elérhető.

Sajnos számtalan olyan betegség létezik, melyek kiváltó oka ismeretlen, ráadásul nincs rájuk olyan gyógymód, amellyel 100 százalékban megszüntethetők. Ilyen kóros állapot a Crohn-betegség is, amely az emésztőrendszer ismeretlen eredetű krónikus gyulladása, és amelynek létrejöttéhez valószínűleg több tényező együttes megléte szükséges.

Mit lehet tudni a Crohn-betegségről?

„Amikor az immunrendszerünk egészségesen működik, sok baktériumot, illetve beteg sejtet távolít el, mellyel megelőzi ezek további elfajulását. Néha azonban az immunrendszer nemcsak ezeket a beteg sejteket távolítja el, hanem egészséges sejteket is célba vesz, ilyenkor beszélünk autoimmun folyamatról, melynek kiváltó okát azonban nem tudjuk pontosan. Ehhez hasonló kóros folyamat történik Crohn-betegség esetén is, amikor immunrendszerünk természetes védekező mechanizmusa megtámadja az emésztőtraktus nyálkahártyaborítását. Ez a gyulladással járó folyamat fekélyképződéshez, súlyos esetben akár vérzéshez is vezethet. A betegség lefolyására jellemző lehet a tünetek (tartós vagy fluktuáló jellegű hasmenés, hasi fájdalom vagy egyéb emésztőrendszeri problémák) – időszakos fellángolása” – mondta dr. Koncz Zsuzsa, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosa.


Melyek a Crohn-betegség leggyakoribb tünetei?

A betegség okozhat bélrendszeri tüneteket, melyek:

●       krónikus vizes vagy véres-nyákos hasmenés

●       alhasi görcsös fájdalom

●       étvágytalanság, fogyás

●       fáradékonyság

●       hőemelkedés, láz

●       ritkábban puffadás, hányinger, hányás

 

és bélrendszeren kívüli tüneteket, melyek az alábbiak:

●       ízületi tünetek

●       bőrelváltozások, kiütések

●       afta a szájban

●       szemproblémák


Milyen típusai vannak a betegségnek?

A Crohn-betegség érintheti a tápcsatorna bármely szakaszát, azaz a nyelőcsövet, gyomrot, vékony- és vastagbelet, ezért szinte nincs két ugyanolyan beteg. A betegség osztályozása függ a lokalizációtól, vagyis a tápcsatornai érintettség mértékétől és a klinikai megnyilvánulásától. Utóbbi szempont alapján három klinikai forma létezik:

●       gyulladásos, melyre a bélnyálkahártya fekélyek jelenléte jellemző,

●       a bélszűkületek kialakulásával járó forma,

●       sipoly járatok kialakulásával járó forma


Kiknél alakul ki, kik a veszélyeztetettek?

A Crohn-betegség nőket és férfiakat egyaránt érinthet. Évente 100 000 egészséges emberből körülbelül 10-15 esetben alakul ki. A betegség családi halmozódást mutathat, azaz akiknek van Crohn-beteg elsőfokú családtagja, annál 10-20 százalékos eséllyel alakulhat ki a kórkép.


Hogyan diagnosztizálható a betegség?

A fent felsorolt tünetek együttes előfordulása esetén mindenképpen gondolnunk kell gyulladásos bélbetegség lehetőségére. Forduljunk mihamarabb gasztroenterológus szakorvoshoz, aki a konzultációt követően laborvizsgálatokat, valamint széklettenyésztéses vizsgálatokat rendelhet el. A diagnózis felállításához szükség lehet hasi ultrahangra, vastagbéltükrözésre vagy gyomortükrözésre is, melyek segítségével a teljes vastagbél és a vékonybél egy része áttekinthető és megvizsgálható, valamint a nyálkahártyából történő szövettani mintavételre is lehetőség nyílik.

„Mivel jelenleg nincs gyógymód a betegség végleges gyógyítására, így az elsődleges cél a tünetek csökkentése és a bélnyálkahártya hosszan tartó gyógyulása, melyre számos lehetőség létezik. A kezelés során alkalmazott gyógyszerek többsége az immunrendszer működését befolyásolja. Egyes gyógyszereket a fellángolási időszakban alkalmazunk, másokat pedig a nyugalomban lévő fázisban, hogy megelőzzük a következő fellángolást. Előfordul, hogy több gyógyszert is ki kell próbálni, mire kiderül, hogy melyik a leghatásosabb az adott páciens esetén. Vannak azonban olyan helyzetek is, amikor nem gyógyszeres, hanem sebészeti beavatkozás válik szükségessé, mely a gyulladt- vagy a szűkült bélszakasz eltávolítását jelenti.

A tünetek bizonyos mértékű javulása néhány életmódbeli változtatással is elérhető. Ilyen lehet a rostdús ételek és a dohányzás elhagyása. Ezek mellett érdemes tartózkodni a nem-szteroid típusú gyulladáscsökkentő gyógyszerektől is, mert a betegség fellángolását okozhatják” – tette hozzá a doktornő.

Legolvasottabb cikkeink