Miért nem érződik az egészségügyön a költségvetési többletpénz?

Csak úgy hullanak az egészségügyre a tízmilliárdok, legalábbis a hírekben. A hétköznapokban mégsem sokat érzékelünk ebből. Rendhagyó interjú Sinkó Eszterrel, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság alelnökével a memt.hu-n.

– Az eddigi adatok alapján állítható, hogy van reálértékben növekedés az utóbbi években, és most már GDP-arányosan is emelkedik az egészségügyre fordított összeg. Az ágazat addig követelte, hogy legalább a V4-eket közelítsük meg egészségügyi költésben, hogy a kormány is érzékelte ezt az igényt. Lengyelország mindig is rosszabbul teljesített nálunk, de mostanában mintha kezdenénk a szlovákokat is beérni az egészségügyi kiadások tekintetében.

– Sőt, már le is hagytuk őket, még a cseheket is, mivel nálunk a lakosság a GDP 2,4 százalékát költi zsebből az egészségügyre, míg a cseheknél csak 1,3 százalékot, mindez annyira megdobja a magyar egészségügyi kiadásokat, hogy a V4 élére repített bennünket.

– Igen, ezt mutatják a Pénzügyminisztérium adatai, ezt is kommunikálják, csak azt felejtik el megemlíteni, hogy nálunk nagyon magas az egészségügyi magánkiadások aránya, ezért érdemes a közkiadásokat külön is nézni.

– Úgy már változik a kép, a szokásos helyen vagyunk a lengyelek előtt, mindenki más mögött.

– Akkor még nem beszéltünk arról, hogy a közkiadásokba az uniós pénzből történő fejlesztéseket is beleszámolják.

– Vagyis a kórház-rekonstrukciós százmilliárdokat?

– Bizony. Sokkal tisztább képet kapnánk, ha csak a természetbeni kiadásokat, vagyis a működésre fordított összeget vetnénk egybe, minden mást lehántva a történetről. Így is arra jutunk, hogy jött pluszpénz a rendszerbe, de annak nagyobb része elmegy béremelésre.

– Miért baj az?

– A béremelés szükséges, nagyon fontos. Egészségügyi közgazdászként azonban sajnálom, hogy a bérkiáramlás növekedését nem kísérte struktúraátalakítás. Emellett a belső arányokkal is gond van. Ha azt próbáljuk megfejteni, miért nem érzi az átlagbeteg az egészségügyi kiadások növekedését, akkor fontos látni, hogy a többletpénzek a rendszer működési feltételein, az úgynevezett dologi kiadásokon alig javítottak. A teljes interjú itt olvasható