A cukros üdítőital számos betegségben kóroki tényező

A Népegészségügyi Termékdíj legfontosabb üzenete, hogy a hazai lakosságot az egészséges táplálkozás felé terelje, csökkentve azon élelmiszerek fogyasztását, melyek egészségtelennek tekinthetők, s amelyek bizonyítottan felelősek számos súlyos betegség kialakulásáért.

Mindezek alapján a cukros üdítőitalok – melyek fogyasztása a lakosság széles körét érinti, és szoros összefüggésben van egyes, a lakosság jelentős részét érintő kórképekkel – a kiemelten egészségtelen élelmiszerek sorába tartoznak. Cukros üdítőitalnak tekintünk minden olyan italt, mely szénsavval dúsított, és hozzáadott cukrot tartalmaz. A cukros üdítőitalok egészségkárosító hatása tudományosan bizonyított, növeli az elhízás, a II. típusú cukorbetegség és a szív és érrendszeri betegségek kockázatát. Fogyasztásuk jelentős energiatartalmuk ellenére az éhséget nem csillapítja, így többletenergiaként jelentkezik.

A cukros üdítő elfogyasztása során a finomított cukortartalom miatt növekszik a szérum triglicerid szintje, a vérnyomás, csökken a HDL-C szint, a magas glikémiás terhelés pedig inzulinrezisztenciát eredményez. Egy középiskolások körében végzett vizsgálat szerint minden további adag cukros üdítő elfogyasztásával az elhízás valószínűsége 60%-al nő. A cukros üdítők negatívan befolyásolják az ízérzetet is. Különösen gyerekeknél kimutatható volt, hogy akik víz helyett rendszeresen cukros üdítőt fogyasztanak, az egészséges, kevésbé édes élelmiszereket (pl. zöldség, gyümölcs) nem találják ízletesnek, így nem is fogyasztják azokat.

Az elfogyasztott cukros üdítőital mennyiségének növelésével az egészségkárosító hatás fokozódik. A 88 520 nő részvételével, évtizedek óta zajló követéses vizsgálat, a Nurses' Health Study szerint a koszorúsér-betegségek kockázata azoknál a nőknél, akik egy adagot fogyasztottak naponta 23%-al, míg, akik kettőt, vagy annál többet 35%-al nőtt azokhoz a nőkhöz képest, akik havonta, vagy annál ritkábban fogyasztották azt. Az OÉTI vizsgálatai szerint (Táplálkozási és tápláltsági állapot vizsgálat budapesti iskolás tanulók körében 2005/2006, Iskolai Menzakörkép 2008, Országos helyzetkép az óvodai közétkeztetésről 2009, Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat OTÁP 2009, Childhood Obesity Surveillance WHO/COSI 2010) a 18 év feletti cukros szénsavas üdítőt fogyasztók átlagos napi fogyasztása 2,9 dl, a 18–34 éves korosztály a legnagyobb fogyasztó, itt a nők átlagos napi fogyasztása 2,4, míg a férfiaké 5 dl (kb 220 kcal), a napi energia-bevitel 7%-a. A vizsgált általános iskolás gyermekek háromnegyede naponta többször, vagy naponta fogyaszt ilyen terméket, melynek mennyisége a 14 éves korra már eléri a napi fél litert. Az iskolai büfék 75%-a árusít szénsavas cukrozott üdítőitalt, több mint fele kólát. Az iskolák egyharmadában van italautomata, melyben a cukros üdítőitalok jelentős arányban szerepelnek.

A cukros üdítők nem alapvető élelmiszerek, könnyen helyettesítők diétás változattal, illetve vízzel, elhagyásuk az étrendből semmiféle kockázattal nem jár az egyén számára, ellenkezőleg bizonyítottan csökkenti az elhízás, a II típusú cukorbetegség és a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát. Az úgynevezett HFSS élelmiszerek (High Fat, Sugar, Salt), melyeknek magas a zsír, cukor és sótartalma, nagy az energiasűrűségük, de értékes tápanyagot ugyanakkor alig tartalmaznak, a táplálkozási piramis csúcsán helyezkednek el, azaz minimális fogyasztásuk ajánlott. Ezek az egészségtelen élelmiszerek bizonyítottan növelik az elhízás, cukorbetegség magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, egyes daganatos betegségek előfordulását.

Az egészségesebb élelmiszerkínálat – szakmai kifejezéssel a reformulácó – bármilyen módon történő elérésének haszna népegészségügyi szempontból felbecsülhetetlen: a helyes táplálkozással csökkenthető ugyanis a betegségek előfordulási gyakorisága, és nő az állampolgárok minőségi életéveinek száma.