• nátha
    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

A fogínyvérzéstől a foghullásig

Egészségmagazin Forrás: Semmelweis Figyelő

Ha a fog megbetegszik, beteg lesz az íny is, a beteg íny a fogak elvesztéséhez vezethet.

A fogíny és a benne lévő fogak szoros egységben működnek. Ha a fog megbetegszik, beteg lesz az íny is, egyúttal a fogíny betegsége a fogak károsodásához, kihullásához vezet.
Nem is hinnénk, hogy a fogak elvesztéséért a fogszuvasodás mellett - közel hasonló arányban - a fogágybetegségek is felelősek. Így érthető, hogy nem elegendő az alapos fogmosás: az egész szájüreg ápolása, rendszeres vizsgálata elengedhetetlen, az így felfedett korai betegség kezelésével megelőzhető lenne a fogak elvesztése.

A fogágy leggyakoribb betegsége a parodontitis, azaz a fogágy gyulladása. Ilyenkor a fogíny visszahúzódik a fognyakról, mely hosszú távon a fogak kilazulásához majd kihullásához, esetenként elkerülhetetlenül a mozgó fog kihúzásához vezet. A betegség oka leggyakrabban a rossz szájhigiéné, azaz az elégtelen fogmosás. A fogakon megtapadó lepedék, fogkő kóros baktériumflórája ínygyulladást okoz. Emellett gyulladáshoz vezethet a kóros terhelés, melynek hátterében szabályozatlan fogsor, foghiány vagy például fogcsikorgatás állhat. Az esetek egy részében a dohányzás, genetikai okok, anyagcsere-betegségek (leggyakrabban cukorbetegség), fertőzések, immunhiány szerepel a beteg kórtörténetében, de a hormonrendszer változásai (leginkább a terhesség) is hajlamosít a kialakulására.

Az sem mindegy, hogyan táplálkozunk: a szénhidrátdús, rendszertelen étkezés a fogínybetegségek melegágya.
A betegség kezdetén szabaddá válik a fognyak, mely érzékeny lehet, ez a gondos tisztítás elhanyagolásához vezethet. A gyulladt ínyszél duzzadt, vörös lesz, fogmosáskor vérezhet. Ez az állapot a gingivitis – az íny gyulladása. Ha ez a gyulladás a mélybe terjed, a betegség az egész fogágyat érintheti, ekkor már parodontitisről beszélünk. A fogak melletti tasakok kimélyülnek és a mélyben olyan speciális viszonyok alakulnak ki, melyek lehetővé teszik káros baktériumok elszaporodását. A felszaporodó anyagcseretermékek közvetlenül gyulladást okoznak, emellett blokkolják a normális immunválaszt. Ezen tényezők együttese vezet a csont és a kötőszövet károsodásához, így ez az alattomos betegség végül a fogak elvesztéséhez vezethet. A kezelés annál hatékonyabb, minél korábban kerül a beteg fogorvoshoz. A komplex kezelés célja a fogak megtartása, a normális baktériumflóra és az íny egészségének visszaállítása.

A Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának munkatársai átfogó, az ország valamennyi régióját lefedő vizsgálatot végeztek 4606 önkéntes bevonásával. A pácienseket az önkéntes tüdőszűrésen megjelent egyének közül toborozták, szájüregi panasztól függetlenül. A szűrővizsgálaton részt vettek közül 2585 nő és 1568 férfi (valamennyien 18 év felettiek) eredménye volt értékelhető. A páciensek adatai nem, életkor, régió és korcsoport szerint a KSH adatainak megfelelő eloszlást mutattak.

Dr. Borbély Judit és munkatársai a vizsgált betegek összesen 12%-ánál találtak teljesen egészséges fogágyat, a páciensek 8%-ánál a fogágy szondázásánál vérzést észleltek, 49%-ban emellett még fogkő is előfordult. A fogágy enyhe gyulladása a lakosság 23%-ára, súlyos pedig 7%-ára jellemző. Az adatok elemzése alapján az is kijelenthető, hogy a súlyos fogágybetegségek előfordulása férfiaknál valamivel gyakoribb, mint nőknél; a hölgyeknél inkább a betegség korábbi stádiuma (fogínyvérzés, fogkőképződés) figyelhető meg – írják a szerzők. Egyértelmű emellett, hogy az életkor előrehaladtával a fogíny állapota fokozatosam romlik.

A betegek országos eloszlását vizsgálva igazolódott, hogy a legtöbb egészséges pácienst a Közép-Magyarország régióban találjuk (16%), a legrosszabb a helyzet a Közép- és Dél-Dunántúlon. itt a vizsgált személyek alig 8%-a egészséges. A regionális különbségek hátterében szociális és gazdasági faktorok állnak, a szájegészség állapota hűen tükrözi az egyéb egészségügyi mutatókat. Hazánkban is megfigyelhető a tendencia, hogy a jobb anyagi helyzetben lévő, iskolázottabb populációban a szájüregbetegségek előfordulása ritkább.

Több megelőző programra lenne szükség, mely felhívja a figyelmet a betegség kialakulásának folyamatára, korai tüneteire, ezáltal elősegítené a betegek korábbi kezelését, a folyamat visszafordítását. Lényeges felhívni a más területen tevékenykedő egészségügyi dolgozók figyelmét a betegek szájüregi állapotára, ezzel is elősegítve a betegek szakemberhez kerülését.

Legolvasottabb cikkeink