A gyerekek harmada nem reggelizik otthon

Túl sok fehérlisztből készült kenyeret és péksüteményt, az ajánlottnál kevesebb rostban gazdag zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a gyerekek reggelire. Már aki egyáltalán reggelizik -derült ki Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) és a Nestlé közös kutatásának eredményeiből. A kutatás 4 és 10 év közötti budapesti és kecskeméti óvodás-iskolás gyerekek táplálkozási-, köztük reggelizési szokásait vizsgálta mintegy 800 főből álló reprezentatív minta segítségével.

A felmérés eredményeiből kiolvasható, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az óvodába, iskolába. A szülők túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy milyen fontos az első étkezés szerepe abban, hogy a gyermekük kellő energiával töltődve birkózzon meg azokkal a szellemi és fizikai kihívásokkal, amit az óvoda és még inkább az iskola jelent. Az energiabevitel mellett pedig az egészséges táplálkozást is fontosnak tartják, legalábbis elméletben. A gyakorlat ugyanis mást mutat. A gyerekek 43 százaléka fehérlisztből készült péksüteményt kap reggelire, a teljes kiőrlésű termékek csak a kicsik 16 százalékának reggelijében szerepelnek. Zöldséget és gyümölcsöt a gyerekek 35-39 százaléka fogyaszt reggelente rendszeresen, további 30 százalékuk alkalmanként, tehát mintegy egyharmaduk reggelijéből teljes mértékben hiányoznak ezek az alapvető, rostokban gazdag élelmiszercsoportok.

A reggelit teljes mértékben kihagyók 26 százaléka időhiánnyal magyarázza, miért indul a gyerek üres gyomorral iskolába. Szintén népszerű válasz volt, hogy a gyerek azért nem reggelizik otthon, mert nem éhes. Az aggasztó adatokon csak a hétvége szépít némileg, ilyenkor többen reggeliznek, mint a rohanó hétköznapokon.

- Egy iskolás gyermek energiaszükséglete átlagosan 2200-2500 kcal naponta, ami megegyezik egy közepes mennyiségű fizikai munkát végző felnőttével. A mai gyerekek többsége akár napi 10 órát is távol tölt otthonától, hiszen iskolába, különórákra jár. Így a szülők a táplálkozási szempontból javasolt öt étkezésből – reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora – csak keveset tudnak felügyelni. A reggeli azonban éppen ilyen. Ezért is nagyon fontos, hogy a gyerekek életritmusához és szükségleteihez alkalmazkodva, nagy tápértékű reggelit állítsanak össze" – állítja Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke, aki hozzátette, hogy ideális esetben a reggelinek fedeznie kellene a szükséges napi energiabevitel 20 százalékát.

Az ebéd mellett a reggeli is éppolyan fontos étkezés. A reggeli kihagyása vagy a nem megfelelő energia- és tápanyagbevitel ugyanis többek között a gyerekek vércukorszintjének esésében is megnyilvánulhat, emiatt kevésbé tudnak figyelni és fizikai teljesítőképességünk is csökken. Az elmaradó reggeli szélsőséges esetben akár ájuláshoz, rosszulléthez is vezethet.

- A gyerekek a maguk módján ugyanolyan kihívásokkal néznek szembe napközben, mint a felnőttek. Fizikai megterhelésnek vannak kitéve például testnevelésórán vagy az edzéseken, sportversenyeken, az iskola pedig a szellemi munka mellett stresszel is jár, ilyen stresszfaktor például a dolgozatírás" – állítja Dr. Tóth Tamás orvos, a Magyar Elhízástudományi Társaság főtitkára, aki arra is figyelmeztet, hogy bizonyított: azok a gyerekek, akik rendszeresen reggeliznek, kisebb arányban lesznek felnőttkorukban túlsúlyosak vagy elhízottak.