Átlagosan kevesebb, mint 7 órát alszunk, száz éve ez még több mint 9 óra volt.
Egyre kevesebbet és egyre rosszabbul alszunk, ami nemcsak azt jelenti, hogy fáradtabbak, ingerültebbek leszünk, hanem mindez komoly kockázatot jelent az egészségre is. Sőt, a nemzetközi kutatások szerint azok között, akik nem pihenik ki megfelelően magukat, 12 százalékkal magasabb a halálozás, és nemcsak az elalvásos közlekedési balesetek miatt – hangzott el az Alvás márciusi Világnapja alkalmából tartott keddi konferencián.
A Szinapszis Kft. legfrissebb kutatása szerint a magyaroknak csupán 18 százaléka érzi úgy ébredés után, hogy kipihente magát, a többség gyakran panaszkodik kialvatlanságra, fáradtságra már reggel. A több mint 3 ezer megkérdezett negyede válaszolta azt, hogy különféle tüneteket is észlel, így például fejfájást a pihenés hiánya miatt. A felmérés szerint a magyarok 60 százaléka rendszeresen felébred éjszaka, 44 százaléka nem tud idegen helyen elaludni, 10 százalék csak receptköteles gyógyszerrel tud aludni, 5 százalék pedig csak valamilyen gyógyhatású készítmény segítségével. A kutatás legmegdöbbentőbb adata, hogy a válaszadók 82 százaléka saját bevallása szerint horkol, ami nemcsak saját, hanem társa alvását is zavarhatja.
Számos oka lehet, hogy miért nem tudják kialudni magukat megfelelően az emberek. Ezek főleg a civilizációval, a pszichével összefüggő okok, hiszen az állatok körében nem ismert probléma az alvászavar – hangzott el a konferencián. Halmy László professzor, a tudományos akadémia tagja szerint még a kultúra, a vallás, sőt a politika is hatással lehet az alvási szokásokra. Nem véletlen, hogy egy 1913-as felmérés szerint akkor az emberek átlagosan több, mint 9 órát aludtak egy nap, míg manapság (2007-es nemzetközi felmérés), egy sokkal felgyorsultabb, stresszesebb korban kevesebb, mint 7 órát.
A professzor szerint komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a kevés, nem megfelelő alvás, már csak azért is, mert az alvásmennyiséggel fordítottan arányos az elhízás veszélye, ami több betegségnek is az okozója. Halmy László úgy véli a legegyszerűbb gyógymód az alvászavarokra, ha életmódot vált az érintett: nem iszik kávét már délután, nem marad fenn éjfél után, „üres fejjel, üres hassal és üres hólyaggal" megy lefeküdni. Hozzátette: bár ma már erre nagyon ritkán van lehetőség, az lenne a legegészségesebb, ha mint rég, mindenki ebéd után 1-2 órát pihenhetne.
A légzéssel összefüggő rendellenességek okozzák a legtöbb alvászavart, hiszen ezek miatt a problémák miatt alakul ki a horkolás. Rendi László fül-orr-gégész főorvos is megemlítette, hogy a férfiaknál akár 86 százalékot is elérhet azok aránya, akik kevésbé vagy nagyon horkolnak, de a nők között is volt olyan felmérés, amely 57 százalékot mutatott ki. Nem kivételek a gyerekek sem: 17-20 százalékuk szintén horkol. A különbség az, hogy míg a gyerekeknél műtéttel eredményesen lehet kezelni a problémát, a felnőtteknél kevésbé hatékony az operáció, náluk bonyolultabb megoldásokat kell keresni.
Alvászavart okozhat az is, ha az ébrenlét és alvás ritmusát szabályozó hormon, a melatonin szintje felborul. A konferencián elhangzott, hogy létezik már Magyarországos is olyan nem receptköteles készítmény, amely ezt a nagyon fontos hormont pótolja. Sőt, a konferencián bemutattak egy olyan szerkezetet is, amely szintén a melatonin szint megfelelő beállítását segíti. Az Alvás Világnapja alkalmából bejelentették azt is, hogy a szállodák között elindítják azt a „versenyt" is, amelynek győztesei viselhetik majd a „Sleepfriendly"/Alvásbarát kitüntetést. A program során ugyanis azt vizsgálják majd, hogy az egyes szállodákban mennyire jók a körülmények – csend, fény, matrac – egy tökéletes pihenéshez.