A mentőszolgálathoz befutó hívásoknak csak töredéke igényel valóban helyszíni mentést.
 |
A mentőknél azt nem tartják gondnak, ha valaki az adott település sürgősségi orvosi ügyeletének elérhetősége után érdeklődik, ám olyan is gyakran előfordul, hogy a betelefonálók krónikus fejfájásukat vagy egy kényelmetlen cipő által okozott lábfájásukat vitatnák meg a telefonközpontban ügyeletet teljesítő diszpécserrel.
– Szeretnénk csökkenteni a valójában nem nekünk célzott hívások számát. Erre azért van szükség, hogy a valóban segítségre szorulóknak nehogy azért kelljen akár egy-két perccel is többet várniuk, mert egy indokolatlan hívás miatt éppen foglalt a vonal – mondta Győrfi Pál, majd hozzátette: terveik szerint az év második felében egy felvilágosító, tájékoztató kampányt indítanak, hogy javítsák a telefonálási és segítségkérési kultúrát.
Nagyobb bajt az okoz, amikor a mentők feleslegesen vonulnak ki egy-egy helyszínre. Ez két okból adódhat: a betelefonáló rosszul mérte fel a helyzetet, s nincs is szükség mentőre, esetleg a segítségre szoruló nem várja meg az orvost – utóbbi eset jellemzően a hajléktalanok esetében fordul elő. Ezen felül a rosszindulatúan vaklármát fújók is időről-időre adnak munkát a mentőknek: a szórakozásból vagy haragosuk elleni bosszúból annak házához éjszaka mentőt hívók nemcsak anyagi kárt okoznak. A mentőre adott időpontban máshol ugyanis valóban szükség lehet. Ezen felül a közlekedők biztonságát is veszélyeztetik a rosszindulatú hívók: a városon keresztül száguldó mentőautók növelik a baleseti kockázatot – vakriasztás esetén ráadásul teljesen értelmetlenül.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!