Men sana in corpore sano - ép testben ép lélek. És a nem ép, nem szép testben? Szépségfüggő társadalomban élünk.
A magyarok 83%-a szerint igazán csak vonzó külsővel érvényesülhetünk, sőt, még ennél többen kirekesztők a bőrbetegekkel szemben – derült ki az NRC Kft. 1200 megkérdezett válaszait értékelő kutatásából, amit október 1-je, az Urticaria Világnapja alkalmából tettek közzé.
- Fontos, hogy a jól ismert bőrbetegségek mellett minél többen tudomást szerezzenek a súlyos krónikus urticariáról, ami kevésbé gyakori, mint az ekcéma, de így is több száz ember életét keseríti meg hazánkban. A betegek úgy érzik magukat, mintha naponta száz szúnyogcsípést kellene elviselniük, és sokszor az otthonukat sem hagyják el a kínzóan viszkető kiütések miatt, amik nem ritkán az arcon megjelenő duzzanatokkal párosulnak. Nem fertőznek, még szégyellik magukat a folyamatos vakarózás, a feltűnő tünetek és az emberek reakciói miatt – mondta az Urticaria világnapja kapcsán tartott tájékoztatón Prof. Dr. Bata-Csöngő Zsuzsanna, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke.
A munkahelyen és a magánéletben egyaránt hátránnyal léteznek a feltűnő bőrbetegségben szenvedők. Az érintettek tizede bőrbetegségének tulajdonítja például, hogy állásából „szélnek eresztették", vagy párjuk szakított velük. Miként a kutatásból megtudható, hogy sokakat fizikailag, de főleg lelkileg bántalmaznak, ez annál is meglepőbb, mert a lakosság 37%-a már érintettként rövidebb-hosszabb időn át maga is valamilyen bőrbajban szenvedett. Akár csalánkiütésben, akár pszoriázisban, akár allergiás reakcióban. Félünk, viszolygunk ezektől a „nyavalyáktól", még akkor is, ha tudjuk, nem fertőznek… A megkérdezettek kétharmada állítja, a párkeresést ellehetetlenítik a látható bőrproblémája, több mint 50% nyilatkozta azt, hogy gondot jelent a karrierépítés, a sportolás, meg a társas kapcsolat.
Noha a magyarok kétharmada mondja, a bőrbetegséggel küzdőkkel együtt érez, valójában inkább elutasító az érintettekkel szemben. A felmérésben résztvevők 59%-át nyugtalanítja, ha a közelükben valakin kiütést látnak, vagy a másik vakarózik. Minden 2. ember a fertőzéstől való félelmében egyenesen kerüli, elkerüli az érintkezést. De azért a válaszadók 53%-a megbámulja a beteget, s itt feltűnően a nők a fixírozók.
Tízből kilencet zavarna, 40%-nak a vonzalma is csökkenne, ha partnerük arcán csúnya kiütést látnának. A férfiak elfogadóbbak, 68% az, akinek efféle szépséghiba nem jelentene problémát. A külsőségek nemcsak a kapcsolat elején számítanak, minden 10. válaszadó már szakított azért, mert előnytelenül változott a partner külseje.
Természetes, hogy sokan éppen ezért önértékelési problémával küzdenek. Miként Dr. Belső Nóra pszichológus elmondta, ez egy ördögi kör. A bőrbetegség pszichés zavarokhoz vezet, miközben pszichés zavarok meg bőrbetegségeket indukálhatnak.
Sipos Sándor HR-tanácsadó a kutatáshoz csatlakozva elmondta, gyakori, hogy az átmeneti szépséghiba vagy súlyosabb bőrbetegség miatt az érintettek 5 napnál hosszabb, 10%-uk pedig20 napnál is tovább betegállományba mennek, állásinterjún gátlásosan viselkednek. Érthető, hogy nem mindegyik munkáltató tolerálja ezt. Ha normális, elfogadó légkör van egy munkahelyen, akkor az iménti jelenség elkerülhető…
A Magyar Dermatológiai Társulat elnöke a kutatás elemzésekor elmondta, a bőrbetegségek közül 16% az ekcéma, 15% a családkiütés a leggyakoribb, 7% bőrgomba, 3% a pikkelysömör, és nem sokkal kevesebb a herpesszel kínlódó. Azután még ott van a rozaciea, a lázhólyag, meg a bőrdaganat. S noha minden 5. esetben a tünetmentesség elérhető, a teljes gyógyulásra a tudomány mai állása szerint nincs remény. Az érintettek 8%-ának semmilyen kezelést nem tudnak nyújtani.