A Lánchídon sétáltak a Parkinson-kóros betegekért

Több száz Parkinson-kórral élő beteg, hozzátartozó és önkéntes támogató vett részt azon a lánchídi sétán, amellyel a betegség elleni küzdelem fontosságára hívták fel a figyelmet. A Parkinson-kór a második leggyakoribb idegrendszeri betegség a világon, Magyarországon közel húszezer embert érint. A statisztikák szerint 2030-ra a betegszám megkétszereződése várható, amely egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi- és szociális ellátó rendszerekre, illetve a betegséggel élők családtagjaira és közvetlen környezetére.

Az április 11-én, a Parkinson-betegek világnapján rendezett séta a budapesti Széchenyi térről, a Magyar Tudományos Akadémia épülete elől indult, majd a Lánchíd budai hídfőjéhez érve színes léggömböket engedtek magasba a résztvevők, a betegek által megfogalmazott kívánságokkal, üzenetekkel.

Dr. Takáts Annamária, az eseményt szervező Delta Magyar Parkinson Egyesület orvos tanácsadója elmondta, hogy a Lánchídon első alkalommal megrendezett figyelemfelkeltő séta célja, hogy segítsék a betegséggel élők társadalmi elfogadottságát és harcoljanak a Parkinson-betegek stigmatizációja ellen. „Kiemelten fontosnak tartjuk a betegség kommunikációját a nyilvánosság felé, ugyanis a Parkinson-kór a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség a világon."

A Parkinson-kórt nagyon hosszú ideig csupán mozgászavarnak tartották mozgáslassulással, izommerevséggel, remegéssel, tartászavarral és esésekkel, de az utóbbi 10–15 évben nyilvánvaló lett, hogy a tüneti kép sokkal gazdagabb, sokkal komplexebb, az idegrendszer csaknem egészét érintő betegségről van szó. A motoros tünetek mellett jellemzőek az olyan, úgynevezett nem-motoros tünetek, mint a depresszió és pánikzavar, szagláscsökkenés, töredezett alvás nyugtalansággal, és a székrekedésre való hajlam, amelyek szintén rontják a betegek életminőségét.

Magyarországon a becslések szerint jelenleg 18-20 ezer, Európában pedig 1,4 millió Parkinson-beteg él, a betegség költsége évente közel 14 milliárd euró. A statisztikák szerint 2030-ra ennek a betegszámnak a kétszerese várható, amely egyre nagyobb terhet ró majd az egészségügyi- és szociális ellátó rendszerekre, illetve a betegséggel élők családtagjaira és közvetlen környezetére. Egyes kutatások szerint az olyan degeneratív idegrendszeri betegségek, mint a Parkinson-kór, idővel átveszik a rosszindulatú, rákos megbetegedések helyét a halálozási listán.

A Delta Magyar Parkinson Egyesület - csatlakozva az European Parkinson's Disease Association (EPDA) elnevezésű európai ernyőszervezethez - azért küzd, hogy a Parkinson-betegek teljes életet élhessenek. Céljuk, hogy minden beteg eljusson Parkinson-betegséggel foglalkozó szakemberhez, korai és pontos diagnózist kapjon, minden szociális támogatásban és folyamatos gondozásban részesüljön, aktívan részt vegyen betegsége kezelésében. Fontos kezdeményezésük az orvosközpontú kezelés helyett a betegközpontú kezelés előtérbe helyezése, akár individuális, személyre szabott kezeléssel, még a betegség előrehaladott stádiumában is. Jól példázzák ezt a csapatmunkát is igénylő ún. eszközös kezelési lehetőségek.