A látásvesztés egyik leggyakoribb oka a diabétesz

Az utóbbi évtizedekben 300 százalékkal nőtt a cukorbetegséggel élők száma itthon. A KSH beszámolója szerint jelenleg egymilliónál is több magyar küzd diabétesszel, és szomorú hír, hogy ez a szám csak a diagnosztizált betegeket mutatja, a diagnosztizálatlan esetekből még több százezer lehet rejtve az egészségügyi rendszer elől. Márpedig a cukorbetegség olyan súlyos szövődményekkel is járhat, mint a látásromlás, vagy akár annak elvesztése. Éppen ezért a BioTechUSA arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a tudatos és egészséges életmóddal csökkenthető bizonyos krónikus betegségek kialakulásának kockázata.  

A kettes típusú diabétesz alattomos betegség, ami akár évekig is észrevétlen maradhat. A korai tünetek között a gyakori vizelési inger, erős szomjúság- és éhségérzet, gyakori gombás fertőzések, homályos látás, végtagok zsibbadása, lassan gyógyuló sebek jellemzőek, de sokszor egy rutinvizsgálat során bukkannak rá, véletlenül. A tudomány mai állása szerint gyógyítani nem, kezelni viszont lehet.  

3+1 dolog, ami növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát 

A kettes típusú diabéteszt szokták időskori diabétesznek is nevezni, mert az egyes típussal ellentétben jellemzően nem gyerekkorban, egy autoimmun folyamat eredményeként alakul ki, hanem hosszú időn át fennálló hatások következménye. Ide sorolható például a túlzott energiabevitel, vagyis a folyamatos kalóriatöbblet; a túlzott egyszerű szénhidrátbevitel, elsősorban cukrok (cukros üdítők, édességek); az alacsony rostbevitel vagy a mozgásszegény életmód.  

A kezeletlen cukorbetegség olyan súlyos szövődményekkel járhat, mint a látásromlás és annak akár elvesztése, szív-és érrendszeri betegségek, bizonyos esetekben pedig akár végtagvesztés is.    

„A magyar látássérült emberek jelentős része a cukorbetegség miatt vesztette el látását” – mondja Ollé-Németh Orsolya, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) szakmai vezetője. „Hazánkban a lakosság 1 százaléka valamilyen formában látássérült (gyengénlátó, aliglátó vagy teljesen vak), akik közül kiugróan sokan a cukorbetegség miatt kerültek ebbe az állapotba.”  

De vajon mi lehet a megoldás? 

A rendszeres testmozgás kulcsfontosságú a cukorbetegség elleni küzdelemben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) heti 150–300 perc közepes intenzitású mozgást javasol, ilyen például a tempós séta, a biciklizés vagy a könnyebb tánc, de az is megoldásként szolgálhat, ha 75–150 percen keresztül végzünk erőteljes intenzitású aerob tevékenységet (futás, úszás, stb.).  

Somogyi Sára dietetikus szerint, ha valaki kezdőként szeretné beiktatni a rendszeres mozgást az életébe, érdemes azt fokozatosan megtenni. A fokozatosság vonatkozik egyrészt az edzések számára, másrészt azok hosszára. “Nem feltétlenül kell komoly súlyzós edzésekre gondolni, már az is hatalmas lépés az egészségünk felé, ha például tempós sétával közelítjük meg a munkahelyünket, vagy a lift helyett a lépcsőt választjuk. Egy 2018-as kutatás szerint, ha étkezés után 20 percenként felállunk és 2 percig könnyű tempóban sétálunk, nagymértékeben csökkenthető a vércukorszint ahhoz képest, ha ülve maradnánk” – tette hozzá a szakértő.  

A mozgás látássérültként sem lehetetlen! 

A rendszeres testmozgás azonban nemcsak a megelőzésben, hanem az egészségi állapot javításában is komoly jelentőséggel bír. A cukorbetegség fennállása egyáltalán nem ok arra, hogy ne mozogjunk és ne tegyünk az egészségünkért, hiszen ezzel késleltethető, vagy akár teljesen megelőzhető a szövődmények kialakulása. A diabétesszel élő személyek rendszeres orvosi kontroll, az előírt diéta betartása, a vércukorszint rendszeres mérése és az inzulin megfelelő, orvosilag előírt adagolása mellett nyugodtan és biztonságosan sportolhatnak.  

„Manapság egy látássérült ember számára sem lehetetlen, hogy egészségének megőrzése érdekében rendszeresen mozogjon, sőt, egyre több számukra adaptált, illetve általuk is elsajátítható és gyakorolható mozgásforma közül választhatnak. A látó emberekkel együtt végzett mozgás pedig nem csupán a látássérültek testi egészségének megőrzését, hanem a közösségi befogadásukat, társadalmi jelenlétük megerősítését is szolgálja” – mondta Ollé-Németh Orsolya, az MVGYOSZ szakmai vezetője. 

Fotó: Aerobic torna vakvezető kutyával