• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A magyar embernek genetikailag nincs túl jó szíve

Lapszemle 2019.11.11 Forrás: inforadio.hu
A magyar embernek genetikailag nincs túl jó szíve

A magyar népesség genetikai meghatározottságban elég erős ebben a betegségben, és a környezeti tényezők sem igazán segítenek.

Kétnapos rangos szimpóziumán a Semmelweis Egyetem idén a kardiovaszkuláris betegségek - szívelégtelenségek - különböző aspektusait járta körbe neves külföldi előadók segítségével. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora ennek kapcsán az InfoRádióban elmondta, a kezelések színvonal-emelkedése fele részben hozzájárult ahhoz, hogy húsz év alatt hét évvel nőtt a várható élettartam Magyarországon.

Merkely Béla, az intézmény rektora a témaválasztás kapcsán az InfoRádióban elmondta, ezek a betegségek okozzák a legtöbb kórházi benntartózkodást. "Ezek közé tartozik a pitvarfibrilláció, ezek vezetnek a hirtelen szívhalálhoz, az akut infarktust előidéző koszorúérbetegséghez" - tette hozzá.

Mint rámutatott, nagyon sok új diagnosztikai eljárás van ma már, amelyet a mindennapi kezelésben bevetnek, ilyen a koszorúér-CT, a szívultrahang, a szív-MR, ugyanakkor új módszerek is megjelentek, amelyekkel javítani lehet a szív funkcióján, ilyen az őssejtterápia és a legmodernebb gyógyszeres kezelések, valamint a műszíves és a szívtranszplantációs eljárások. Hatékony gyógyszerek és eszközök vannak, az elmúlt 20 évben a várható élettartam nagyjából 7 évvel meg is nőtt, ebben a kezelések színvonal-emelkedésének mindenképpen szerepe van, a megnyert életévek felét ennek köszönhetjük" - mondta a professzor.