• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A magyarok nem tudják, hogy milyen védőoltást kaptak

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

A magyarok egy része nincs tisztában azzal, hogy fiatalon milyen betegségek ellen kapta meg a szükséges oltásokat.

Az Egészségtudatos Utazásért Program áprilisi, online felmérésében azokat az utazókat kérdezték utazási és egészségügyi szokásaikról, akik korábban nem voltak beoltva semmilyen utazási betegség ellen. A szűrőkérdésből megdöbbentő adatot tártak fel a kutatók: a válaszadók közel egynegyede nem tudta, hogy kapott-e a leggyakoribbnak számító utazási betegség, a hepatitis elleni védőoltást. Az oltásra vonatkozó kérdésekből kiderült, hogy a hepatitis ellen oltottak egyharmada azt sem tudta megmondani, hogy hepatitis A vagy B elleni védőoltást kapott.

Ebből az következik, hogy az utazók jelentős hányada nincs tisztában azzal, hogy pontosan milyen védőoltásban részesült. Ha valaki távoli, egzotikus országba készül, akkor az oltóközpontok számtalan betegség ellen immunizálják: ajánlják számára a hepatitis A és B elleni védőoltást, alkalmanként a sárgaláz, a hastífusz, a gennyes agyhártyagyulladás és a kolera elleni védekezést. Szóba jöhetnek a gyermekkori oltások ismétlései is, illetve a tetanusz és a veszettség elleni vakcina beadása is.

Ugyanakkor a magyarok többsége egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy gyermekkorában vagy utazásai miatt, mikor és milyen védőoltást vett fel, így nagyon nehéz a szakorvosnak megmondani azt, hogy adott esetben mire van páciensének szüksége. Nagyon fontos lenne ezért az oltási könyv megőrzése és figyelemmel követése, amely hasznos információkat biztosít a szakorvosoknak, akik utazási oltásokat ajánlanak.

Jelenleg több ajánlott vakcina is beletartozik a kötelező védőoltási rendbe, amelyek felvétele utazások miatt is indokolt lehet. Nagyon sok olyan betegség van, ami ellen csak időszakos védelem szerezhető, így az oltásokat újra kell ismételni! A 2006-os kötelező oltási rendszer szerint a hathetes kisbabák megkapják BCG oltásukat, azaz a Bacillus Calmette-Guérin/tuberculosis elleni oltóanyagot, ezután egyéves korukig védetté válnak a diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis, haemophilus influenzae b és a poliovírus ellen, felveszik a kanyaró-mumpsz-rubeola elleni vakcinát. 11 évesen a gyerekek kötelező oltást kapnak a diftéria-tetanusz, majd 13 évesen a hepatitis B ellen. Természetesen a mostani felnőtt korosztály túlnyomó része még nem ebben az oltási rendben lett beoltva, így érdemes életkor alapján utánanézni a korábbi évtizedek kötelező oltásainak.

A mediterrán területekre utazóknak leginkább a hepatitis A és B elleni védőoltás ajánlott. A hepatitis A elleni vakcina nem volt soha kötelező, így a népesség nagy része védtelen ellene, a hepatitis B elleni vakcinát pedig csak 1999 óta adják kötelezően a 14 éves korosztálynak, így csak a jelenleg 24 évesek és annál fiatalabbak védettek. A sárgaláz elleni oltás 10 évre biztosít védelmet, és soha nem volt kötelező belföldön, csak izonyos országokba való beutazáskor, így ezt csak saját kérésre lehet felvenni. Hasonló a helyzet a hastífusz, a kolera, a veszettség és a gennyes agyhártyagyulladás elleni vakcinával is, amelyeket fertőzött területekre utazóknak adják, és csak néhány évre nyújtanak védelmet, tehát adott esetben ismételni kell őket. A malária ellen pedig csak gyógyszerrel lehet védekezni, ami csak a gyógyszerszedés idejére nyújt védettséget.

A rendszeresen utazóknak érdemes utánanézniük annak, hogy az életük folyamán és gyermekkorban milyen fertőző betegség ellen lettek beoltva, illetve folyamatosan vezetni az oltási könyvet arról is, hogy felnőttként milyen vakcinákat vettek fel. Fontos azt is tudni, hogy bizonyos gyermekkori védőoltásokat felnőttkorban az utazás előtti tanácsadás alapján - a kockázat figyelembevételével - ajánlott megismételni. Ilyen például a diftéria, tetanusz, poliomyelitis elleni, 10 évente adható védőoltás. Ezeket a vakcinákat kérhetik az oltóközpontokban vagy a háziorvostól is.

Természetesen az ajánlott oltásokat az állam nem biztosítja ingyenesen, fel kell íratni vényre, és a patikában kiváltani. Azért, hogy a védőoltások a hatásukat kifejthessék, és a megfelelő védelem kialakulhasson, fontos, hogy utazás előtt másfél hónappal orvoshoz forduljanak, aki segít számukra meghatározni a szükséges védőoltások körét.